Gomba/Ehető gombák/Ligeti csiperke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Recept mérete: 1856 bájt

Gombák

Ligeti csiperke

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok
Fűszerolajos receptek Fűszersók Mit-mihez használjunk Ehető gombák Gyógygombák Gomba fajták
Gombás ételek Gombák eltevése Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés



[[Fájl:|thumb|200px|right|]]

Ligeti csiperke
(Agaricus benesii Syn:Korábban:Agaricus squamulifer )
Más neve(i): -

Étkezési érték: ehető gomba.

Kalap

7-15 cm átmérőjű, fiatalon kissé szögletes alakú, majd kiterül, fehéres színű, felülete apró, fehéres, barnás pikkelyekkel sűrűn borított.

Lemezek

szabadon és sűrűn állók, viszonylag keskenyek, fiatalon rózsás színűek, majd húsrózsásak, végül barna színűek lesznek.

Tönk

6-10 cm hosszú, 1,5-3 cm vastag, hengeres vagy lefelé vastagodó, fehér, a jól fejlett hártyás gallér alatt a kalaphoz hasonlóan barnás pikkelyes, a tövénél zónákba rendezett.

Húsa

vastag, fehér, a tönk csúcsán és a kalapban vágáskor vörösödik, kellemes „csiperkeillatú", jóízű.

Előfordulása

júniustól novemberig, ligetes lomb- és fenyőerdőben, réten, legelőn növő, elég gyakori faj.

Hasonló fajok[szerkesztés]

- a több néven is emlegetett mérgező sárguló húsú és vegyszerszagú csiperkéktől (fenolszagú, karbolszagú, tintaszagú csiperke) vörösödő húsa különíti el,
- míg az ehető erdőszéli csiperkétől a pikkelyes tönkje különbözteti meg.


Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Ligeti csiperke témájú médiaállományokat.