Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Mit-mihez/I/Ibolya

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 1920 bájt

Szakácskönyv

Ibolya


Ibolya
(Viola odorata , Syn: Violae odoratae- folium, herba, rhizoma et radix )
Más neve(i): -

Honos Európában, É-Afrikában, Kaukázusban. Áttelelő lágyszárú. Lomberdőkben a Középhegységben és a Dunántúlon gyakori.


A nemzetséget két csoportra, az évelő ibolyákra és az egy- vagy kétéves árvácskákra osztják.

Ibolyák

A bibeszál töve egyenes, a vége horgas csőrű.

Árvácskák

A bibeszál töve görbült, csúcsa megvastagodott.
Ízük enyhén mentás; de elsősorban nem ezért, hanem dekorativitásuk miatt használják őket egyes hidegtálak, illetve gyümölcsételek díszítésére.


Tartalmaz:→ gyökérben metilszalicilát, szaponin, alkaloid odoratin, virágban alkaloid violin, cyanin, flavonoid, nyomokban illóolaj (alkil- és arilalkoholok és észtereik, továbbá zingiberen, curcumen, iononok, vanillin), piperonal (protocatechualdehid-metiléter), levélben, herbában violin, szaponin, kvercetin, szerves savak, alkoholok, szalicilsav és glikozidjai


Felhasználható része(i): gyökér, virág, levél, herba
Gyógyhatása(i): gyökér: enyhe hashajtó (purgativum), köptetőszer (expectorans), hánytató (emeticum), virág: köptetőszer (expectorans), nyugtatószer, csillapítószer (sedativum), csíraölő, fertőtlenítő (antisepticum), herba és levél is: (expectorans), (diaphoreticum), (antisepticum). A homeopathia is felhasználja.

Ellenjavallat: -


Lásd még: A növényről Különleges receptek Tanácsok, tippek


A Wikimédia Commons tartalmaz Ibolya témájú médiaállományokat.