Gomba/Ehető gombák/Barnatönkű fokhagymagomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Recept mérete: 1988 bájt

Gombák

Barnatönkű fokhagymagomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok
Fűszerolajos receptek Fűszersók Mit-mihez használjunk Ehető gombák Gyógygombák Gomba fajták
Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombákEcetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés



Fokhagymaszagú szegfűgomba
Gyakran tömegesen terem
Fokhagymaszagú szegfűgomba
(Marasmius scorodonius, Syn:- )
Más neve(i): barna tönkű fokhagymagomba

A fokhagymaszagú szegfűgomba, erdei korhadékon élő, fű között tömegesen növő gombafaj.

A mezei szegfűgombánál kisebb, kalapja krémszínű, tönkje merev, vékony, vörösbarna, a tövénél fekete.
Az apró gombácska legfeljebb 1-4 centiméteres kalapjával úgy tör elő a földből, mint valami gomb.
A felnyílt, tehát idősebb gombák kalapján igen vékony perem látható.
A kalap harang alakú, majd egyre inkább ellaposodik, és végül a közepén kis bemélyedés képződik. Szívós fel-bőre sima tapintású és a szélén finoman bordázott.
A tönk 2-8 centiméter hosszú és 1-4 milliméter vastag. Nedves időben a gombácskák vizet szívnak fel, ekkor érzékelhető legjobban hús vörös színeződésük.

Élőhelye[szerkesztés]

Különösen fenyőerdők tűavarján fejlődik, de korhadó leveleken, fahulladékon lomberdőkben is előfordul.
Nyártól őszig gyakran igen nagy csoportokban található.

Felhasználhatósága[szerkesztés]

Az ínyencek körében közismert, erősen fokhagymaillatú, nagy becsben tartott fűszergomba. Főként a birkahúsok ismert fűszere, a francia konyha igen kedveli.
Szárítva a fokhagymát helyettesítő fűszergombaként használják, mert főzéskor sem veszti el jellegzetes ízét.

Lásd még[szerkesztés]

A Wikimédia Commons tartalmaz Barnatönkű fokhagymagomba témájú médiaállományokat.