Szakácskönyv/Mit-mihez/H/Henna

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 3248 bájt

Szakácskönyv

Henna

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövényekEhető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények‎ Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények‎ Pszichoaktív növények Zöldségfélék Vadvirágok Védett növények Vízinövények Inváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunk


Henna
Henna
(Lawsonia inermis, Syn:Lawsonia alba )
(Drog(ok):Hennae folium, ')
Más neve(i): -

Az emberi bőrre történő hennafestés fesztiválok és ünnepségek alkalmával elterjedt tevékenység azokban az országokban, ahol termesztésével is foglalkoznak. A frissen elkészített hennapasztával festett minta éjszakára a bőrön marad. Másnap, a megszáradt henna eltávolítása után előtűnik a festett rajzolat, melynek tartóssága függ az alkalmazott hennapor minőségétől, frissességétől, a bőr típusától és attól, hogy mennyi ideig hagytuk a bőrön a hennapasztát.

A hennával történő hajfestés szintén széles körben elterjedt. A hajat eredeti színétől függően a vörös különböző árnyalataira festi.

}}Gyógyhatása|Használják gombaölő szernek, a bőr tartósításához és parfümök adalékanyagaként is.}}

Hennapaszta készítése

A henna növény levele önmagában nem színezi meg az emberi bőrt. Ahhoz, hogy jó minőségű festőanyag készüljön belőle, liszt finomságúra kell őrölni az előzőleg megszárított leveleket. Az így kapott őrleményt érdemes átszitálni, hiszen a nagyobb, elégtelenül megőrölt részek eltömíthetik a hennatölcsér nyílását. Azok a molekulák, melyek a festésért felelősek, savas környezetben aktiválódnak ezért adunk citromlét, fekete kávét vagy fekete tea főzetét a porhoz.
A tiszta illóolaj segít abban, hogy a hennaminta tartós legyen. Ez is a hennapasztához keverendő. Használható eukaliptuszolaj, gerániumolaj, teafaolaj vagy levendulaolaj.
További alkotóelem a cukor, de ez helyett tehetünk juharszirupot vagy mézet is a keverékbe. A cukor funkciója az, hogy a hennapasztát több órán keresztül a bőrön tartsa. Ha száraz, meleg környezetben készül a hennafestés, ajánlatos több cukrot a keverékbe tenni, hogy megakadályozzuk ezzel a hennapaszta gyors leszáradását.

A felsorolt alapanyagok egy lehetséges aránya:

  • 30 gramm hennapor
  • 1 evőkanál kristálycukor
  • 30 csepp levendulaolaj
  • annyi citromlé, hogy fogkrém sűrűségű legyen a keverék
Keverjük össze a hozzávalókat. Ne használjunk fém eszközöket. Amint elkészült a hennapaszta, hagyjuk 6-12 óráig pihenni, hogy a hennapor cellulóztartalma lebontódjon.
A várakozási idő eltelte után pálcikával vihetjük a bőrre, vagy becsomagolhatjuk vízálló tölcsérbe, esetleg műanyag flakonba, melyekből a bőrre préselhető a paszta.


Henna ellenjavallat: Az előre bekevert, boltokban árusított hennapaszta tartalmazhat olyan tartósítót, vagy színárnyalatot mélyítő adalékanyagot, mely káros lehet a bőrre. Előfordult, hogy ezüst-nitrátot, kármint, pirogallolt és krómot találtak hennapasztába keverve.


Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: A növényről

Magyar Wikipédia: Henna


A Wikimédia Commons tartalmaz Henna témájú médiaállományokat.