Gomba/Ehető gombák/Sárga csengettyűgomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Sárga csengettyűgomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



Sárga csengettyűgomba


Sárga csengettyűgomba
(Pluteus leoninus, Syn: -)
Más neve(i): -

Étkezési érték: ehető gomba, de nem túl ízletes gomba.

A sárga csengettyűgomba a csengettyűgombafélék családjába tartozó, Eurázsiában és Észak-Amerikában honos, korhadó fatörzseken élő gombafaj. Lombos fák (főleg bükk) korhadó törzsein, tönkjein található meg, általában egyesével. Júniustól - októberig terem.
A kalapja 3-7 cm széles, fiatalon domború vagy harang formájú, majd kiterül, majdnem lapossá válik, de gyakran megmarad lapos púpja. Színe citromsárga, aranysárga vagy tompább barnássárga, a közepe sötétebb, olívbarnás. Felszíne finoman bársonyos, széle kissé bordázott.
Húsa vékony, törékeny, fehéres, sérülésre nem színeződik el. Szaga és íze nem jellegzetes.
Sűrűn álló, széles, hasas lemezei szabadon állnak; a féllemezek gyakoriak. Színük fiatalon fehér és élük sárgás; idősen rózsaszínűek lesznek.
Tönkje 5-6 cm magas és 0,3-0,7 cm vastag. Alakja hengeres, lefelé kissé vastagodó. Színe felül fehéres, alsó részén sárgás vagy barnás. Felülete szálas, kissé bordás.
Spórapora rózsaszínű. Spórája közel gömbölyded vagy széles ellipszoid; sima, inamiloid, mérete 5,5-7 x 5-6 µm.

Hasonló fajok[szerkesztés]

- Az aranyló csengettyűgomba, esetleg a jóval nagyobb,
- barna kalapú barna csengettyűgomba hasonlíthat hozzá.


Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Sárga csengettyűgomba témájú médiaállományokat.