Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Bojtorján

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 2041 bájt

Szakácskönyv

Bojtorján


Közönséges bojtorján
Közönséges bojtorján
(Arctium lappa, Syn: )
Más neve(i): nagy bojtorján,
Inulint, nyálkaanyagokat, nyomokban illóolajakat, szeszkviterpén-lakton keserű-anyagot, poliineket, kávésavszármazékokat, triterpéneket tartalmaz.
Friss hajtása zöldségként használható, elkészíthető főzeléknek, ám csak kevés helyen használják fel erre.

Gyógyhatása:

Vizelet- és hashajtó, vértisztító hatású. Főzetét magában vagy teakeverékben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak, epehajtónak használják.
Különböző bőrbajok (sömör, ekcéma, ótvar) ellen öblögetőnek, torokgyulladás ellen gargarizálónak alkalmazzák.
Főzetét hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás ellen használják.
Drogként szárított gyökerét (Bardanae radix) használják fel, gyűjthető fajok ezen kívül az Kis bojtorján(Arctium minus) és az Pókhálós bojtorján (Arctium lappa tomentosum), vagy (Lappa Tourn. tomentosum).
A népi gyógyászat vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként teakeverékek alkotórészeként. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják.
Olajos vagy szeszes kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, illetve hajhullás, korpásodás kezelésére is alkalmazzák.
A homeopátiában alkalmazzák reuma, méhelőesés és nedves bőrkiütések ellen.


Lásd még: Bojtorján gyógyhatása

Magyar Wikipédia: Bojtorján