Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Mit-mihez/B/Bab

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 2385 bájt

Szakácskönyv

Bab

(Phaseolus vulgaris, Syn: )
Más neve(i): paszuly, paszulyka, fuszulyka.
Amerikai indiánok már 5000 éve termelik. Az Óvilágba a 16. sz.-ban került a spanyolok révén.
Táplálkozási értéke nagy. A szárazbab fehérje tartalma 10 szerese a burgonyáénak, 3 szorosa a kenyérének, de magas ásványi tartalma is.
Zöldbabként a fehérje értéke kisebb, de még így is jelentős. A kevésbé szálkásodó fajtákat részesítjük előnybe.
Mind a száraz-, és zöldbab is elkészíthető főzeléknek, salátának, levesnek, de mélyhűtésre és konzerválásra is alkalmasak.
Fogyasztása a magas tápértéke és fehérjetartalma miatt elsősorban télen javasolt. A sok fajta közül érdemes a családi ízlésnek megfelelőt kiválasztani.

Hatóanyagai: 50% keményítő, gumi, dextrin.

Gyógyhatása(i):
A fehér bab "hajának" (hüvelyrész) komoly gyógyhatása van. Víz és vizelethajtó, vesetisztító hatás mellett jelentős az inzulintartalma ezért elsősorban a cukorbetegek részére ajánlott.
A hatás fokozása érdekében szokták kukoricabajusszal, fekete ürömmel, kecskerutával, cickafarkkal, csalánlevéllel összekeverni és teakeverékként fogyasztani.
Az őrölt bab lisztjét borogatásra is használják gyulladások, kelések esetén.


Ellenjavallat: A gyermekektől óvjuk: a nyers és csírázó babszem mérgező és az is csak nagy mennyiségben. Ha megfőzzük, teljesen ártalmatlan. - Nyersen hányást, hasmenést, bélgörcsöket okoz.


Lásd még: A növényről Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Bab


A Wikimédia Commons tartalmaz Bab témájú médiaállományokat.