Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Közönséges aranyvessző

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 2183 bájt

Szakácskönyv

Közönséges aranyvessző

Kanadai aranyvessző
Solidaginis herba
Közönséges aranyvessző
(Solidago virgaurea Syn:Solidago virga-aurea)
Más neve(i): aranyistáp, aranyos istáp, aranyos istápfű, aranyos ritkaréj, erdei aranyvessző, forrasztófű, gyűrűfű, mezei aranyosvessző, mezei veres gyűrűfű, veres gyűrűfű, ritkaréj, Szent Péter botja.

A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik.

Felhasználható része(i): Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait is.
Legjellemzőbb hatóanyagaik a flavonoidok (1-2 százalék), a szaponinok (2-3 százalék) és az illóolajok.
Ezen túl nyálkaanyagokat, fahéj-savszármazékokat és cserzőanyagokat is tartalmaznak.
Másutt a Solidaginis herba drog szaponin-, cseranyag-, rutin-, keserű-anyag-, nikotinsav- és kevés illóolaj-tartalmát említik.
Gyógyhatása(i): A belőle készült forrázatot külsőleg toroköblítésre, teaként fogyasztva pedig magas vérnyomásra, különféle epe-, vese-, hólyag- és májproblémák ellen, nehéz havivérzés, szamárhurut, reumás és ízületi fájdalmak esetén használják, továbbá izzasztás és vizelethajtás céljából. - A magas aranyvessző drogja jobb minőségű és több hatóanyagot tartalmaz, mint a közönséges aranyvesszőé.


Közönséges aranyvessző elenjavallat: A megszáradt drog az arra érzékenyeknél nyálkahártya irritációhoz vezethet. - A belélegzett szőrbóbiták kellemetlen nyálkahártya-, és fogínygyulladást okozhatnak az arra érzékenyeknek!



Nyíl.gif Lásd még: Bővebben Gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Közönséges aranyvessző


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges aranyvessző témájú médiaállományokat.