Szakácskönyv/Mit-mihez/G/Gránátalma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 3059 bájt

Szakácskönyv

Gránátalma

Gránátalmafa
a termése
Gránátalma

Latin neve: (Punica granatum)

A nálunk is sok helyütt ültetett gránátalmát Egyiptomban legalább 4000, Izraelben pedig 5000 éve termesztik. Már az ókorban is a Kelet egyik legkedveltebb gyümölcse volt, melynek nem csak a levét itták, hanem bort is erjesztettek belőle. A kéreg piperidin alkaloidokat (pszeudopelletierint, izopelletierint), cseranyagot és mannitot tartalmaz.
A kezdetben zöld, később narancssárga színű gyümölcs kinézetében egy bogyóhoz hasonlít. A gyümölcs átmérője kb. 10 cm.
A gránátalma nagy mennyiségű flavonoidot (mint például antociánt és quercetin) tartalmaz. Káliumban, C-vitaminban és kalciumban gazdag.
A gyümölcsöket szeptember és december között szedik le. A gránátalma héja és a gyümölcslé évszázadok óta szőnyegek színezőanyaga. A gyümölcs főzése során fekete színű tintát kapunk. A gyümölcs héja Indiában sárga és fekete színű fonal színezőanyaga.
A gránátalma polifenolokat, C-vitamint, flavonoidokat, gyümölcscukrot tartalmaz, különösen káliumban és B1–, B6-vitaminban gazdag, de szénhidráttartalma is jelentős (kb. 15%). A termés antioxidáns hatású. Tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a gránátalma fogyasztása az LDL (káros koleszterin) szintjét csökkentheti a vérben. Tumoros megbetegedések gyógyításában való hatásossága nem bizonyított.
Konyhai felhasználás esetén a gránátalmából szörpöt, koktélt, (a Közel-Keleten illatszert is) készítenek, valamint savanyúságokat és desszerteket díszítenek vele. A gyümölcshús és a gyümölcslé is használatos vad- és szárnyas ételek, de gyümölcssaláták készítése során is. Gyümölcsfagylaltok, likőrök, lekvárok és sűrítmények is, de bor és ecet is készíthető belőle. A gránátalma gyümölcséből és kérgéből festék is előállítható.

Gyógyhatása:

Több mint 250 tudományos kísérlet bizonyítja a gránátalma pozitív hatását a szív- és keringési rendellenességekkel, valamint a rák és a gyulladásos megbetegedésekkel szemben. Eddig azonban csupán állatkísérletek során bizonyította jótékony hatását, az emberre való hatása egyelőre nyitott kérdés és további kísérletekkel bizonyítandó.
A gránátalmafa kérget régen bélféregűzésre használták, alkaloid tartalma révén a galandférgek izomzatát képes bénítani.

Ellenjavallat:

A gránátalmafa kérgének fogyasztása a magas cseranyag-tartalom miatt gyomorirritációt okoz, az alkaloidok hatására pedig látászavar, szédülés léphet fel.