Ugrás a tartalomhoz

Gomba/Ehető gombák/Szekszárdi csiperke

Linkek hozzáadása
A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Szekszárdi csiperke

Gomba portál • Mikológia • Gombacsaládok • Gombalista (HU-La) • Gomba fajták • Gombanevek változásai • Ehető gombák • Gyógygombák • Nem ehető gombák • Mérgező gombák • Gombamérgezések • Védett gombák • Gombák eltevése • Gombás ételek • Gombavizsgálat • Gombanaptár • Gomba szótár • Mit-mihez használjunk

Szekszárdi csiperke
(Agaricus litoralis, Syn: Korábban: Agaricus maskae; Agaricus spissicaulis )
Más neve(i): Nyomott tönkű csiperke

Étkezési érték: ehető gomba. Ízletes, értékes gomba.

A szekszárdi csiperke a csiperkék nemzetségébe tartozó, ehető gombafaj. Elterjedési területe Észak-Amerika, Észak-Afrika és Európa. Magánosan vagy kis csoportokban fordul elő akácosok szélén, száraz réteken, legelőkön, májustól novemberig. Magyar nevét Szekszárd környéki gazdag termőhelyéről kapta.

Jellemzői

A szekszárdi csiperke szaprotróf[1] gomba, a tápanyag dús talajt kedveli. A fiatal példányok kalapja félgöbölyű, kissé szögletes, átmérője 5–13 cm. Később kiterül, majd közepén kissé benyomódik. A kalap széle sokáig aláhajló.
Felszíne fehér vagy szürkésfehértől halvány barnáig terjedő színű, szürkés-rózsaszín vagy halványsárga foltok tarkítják. Mozaikszerűen szürkésbarna pikkelyekkel borított.
A szabadon álló lemezek fiatalon fehéres rózsaszínek, később barnás rózsaszínek vagy barnák, élük világosabb.
Vaskos, kihasasodó tönkje 12–20 mm átmérőjű, 25–70 mm hosszú, alján elvékonyodhat, gyökérszerű gombafonálkötegben végződhet. Kb. a tönk felénél található vékony, szélesen elálló gallérja sokszor sugarasan szétszakadozik.
Illata kellemes, fűszeres, de nem emlékeztet a sok csiperkefajra oly jellemző ánizs- vagy mandulaillatra. Tömör, fehér húsa felvágva halvány rózsaszínre vagy sárgásbarnára színeződik.
A spórapor sötét, csokoládébarna, a spórák ellipszoid alakúak, 6,5-8,5×5-6,5 mikronosak.


Lásd még


Ehető gombák-trt
A lista nem teljes - Jelenleg a kategóriában 531 lap található
A:
B:
C:
D:
E:
F:
G:
H:
I:
J:
K:

Kajsza lisztgomba ·Kámfor-tejelőgomba ·Káposztagomba ·Karcsú csigagomba ·Karcsú csiperke ·Karcsú őzlábgomba · Kárminhúsú csiperke ·Kávébarna áltölcsérgomba ·Kékesedő üregestinóru ·Kékeslemezű galambgomba ·Kékhátú galambgomba zöld változata ·Kékhátú galambgomba ·Kékhátú zöld változata ·Kékülő álpereszke ·Kenyérgomba ·Kerti rétgomba ·Kerti tintagomba ·Kései laskagomba ·Keserű tobozfülőke ·Keskenyspórás tinóru ·Késői csigagomba ·Késői galambgomba ·Kétspórás csiperke ·Kétszergyűrűs tölcsérgomba ·Kétszínű pénzecskegomba ·Királytinóru ·Királyvargánya ·Kis csiperke ·Kocsonyás álgereben ·Komposztcsiperke ·Kormostönkű érdestinóru ·Kőrisszagú csigagomba ·Körtepöfeteg ·Közönséges petrezselyemgomba ·Krómsárga galambgomba ·Kucsmagomba

L:
M:
N:
O:
Ö:
P:
R:
S:
Sz:
T:
U:
V:
Z:
Zs:
Figyelem! A lapokon újabb szavak és kifejezések is szerepelhetnek...

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Szekszárdi csiperke témájú médiaállományokat.
  1. ↑ Szakácskönyv/Tudnivalók/Gombákkal kapcsolatos fogalmak#cite_note-100
A lap eredeti címe: „https://hu.wikibooks.org/w/index.php?title=Gomba/Ehető_gombák/Szekszárdi_csiperke&oldid=424932”