Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Mit-mihez/D/Diólevél

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 1810 bájt

Szakácskönyv

Diólevél


Közönséges dió
Diólevél
(Juglans regia, Syn: Juglandis folium)
Más neve(i): '

Gyógyászati felhasználás céljára a leveleket és a termés zöld burkát (diókopács) szokták gyűjteni. Csersavhatása miatt levéldrogját külsőleg lemosásra, borogatásra alkalmazzák felületes gyulladásoknál (akné, ekcéma), vagy a végtagokon izzadás esetén.

Gyógyhatása

Vértisztító, gyomorjavító, emésztést elősegítő és féregűző hatású, hasmenés és bőrbajok ellen.
Teáját gyomor- és bélhurut, magas vérnyomás, bélférgek ellen, továbbá vértisztítónak és étvágyjavítónak isszák.
Forrázatát bőrkiütések, kelések, fagyások borogatására, aranyérbántalmak esetén ülőfürdőként, torokgyulladás ellen gargalizálónak használják.
Bőrkiütések ellen fürdőnek is használható.
Szemgyulladás és hályogképződés ellen borogatószerként alkalmazható.
Gyógyászatban a diólevél teáját (egy maroknyit egy liter vízzel főzve) főleg vértisztítónak és emésztés elősegítésére használják. Ez utóbbi az oka, hogy bőrkiütések esetén is isszák.
Leveleiből készült kivonatából többen a tüdővész gyógyítását is megpróbálták.


Ellenjavallat:
Gyógyszermennyiségben csak orvossal történt megbeszélés után alkalmazható.


Lásd még: Bővebben

Magyar Wikipédia: Diólevél


A Wikimédia Commons tartalmaz Diólevél témájú médiaállományokat.