Gomba/Ehető gombák/Szagos rókagomba

Gombák

Szagos rókagomba

Gomba portál•Mikológia•Gombacsaládok•Gombalista (HU-La)• Gombanevek változásai•Gomba fajták
Ehető gombák•Gyógygombák•Nem ehető gombák•Mérgező gombák•Gombamérgezések•Védett gombák
Gombák eltevése•Gombás ételek•Gombavizsgálat•Gombanaptár•Gomba szótár•Mit-mihez használjunk

---

Szagos rókagomba

(Craterellus lutescens, Syn: Korábban:Cantharellus aurora, Cantharellus lutescens, Cantharellus xanthopus)

Más neve(i): Fénylő rókagomba, sárgatönkű rókagomba

Étkezési érték: ehető és ízletes, de szórványos megjelenése miatt nincs nagyobb jelentősége.

A szagos rókagomba a rókagombafélék családjába tartozó, Eurázsiában honos, tűlevelű és lombos erdőkben élő gombafaj.

Kalap

3-7 cm széles, először benyomott, majd tölcsér alakú lesz, széle hullámos és fodros, a tönk felett erősen bemélyedt. Felszíne benőtten szálas vagy kissé pikkelyes, de idővel csupasszá válik. Vékonyhúsú, száraz, színe matt, okker- vagy sötétbarna.

Termőréteg

a kalap alsó része kezdetben csaknem sima. Később sekély, keresztkötésekkel ellátott, hosszan lefutó erek vagy ráncok borítják, amelyek idősen fehéren hamvasak lesznek.

Tönk

3-9 cm hosszú és 0,5-1,2 cm vastag, lefelé kiszélesedő és az alján elkeskenyedő, máskor szabálytalanul hengeres, de gyakrabban összenyomott, belseje üreges. Színe arany- vagy narancssárga.

Hús

a termőtest húsa vékony, puha, szálas és fehéres. Finom ízű és erős, édeskés, mirabellára emlékeztető illatú. Idős korban azonban nincs kellemes szaga.

Előfordulás

augusztustól november elejéig fenyőerdőkben, főként lucosokban fordul elő, de bükk alatt is terem.

Domb- és hegyvidéken, savanyú talajon növő faj. Helyenként nem ritka.

Lásd még

• Gombákról bővebben
• Gombás ételek
• Magyar Wikipédia: Szagos rókagomba

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány