Gomba/Ehető gombák/Halványbarna döggomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Halványbarna döggomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



Halványbarna döggomba
Halványbarna döggomba
(Entoloma saepium, Syn: -)
Más neve(i): rózsa döggomba

Étkezési érték: ehető gomba, de összetéveszthetősége miatt csak májusban gyűjtsük!.

Kalap

3-10 cm széles, piszkosfehéres, szürkésfehér, nedvesen kissé sötétebb, selymesen fénylő.

Lemezek

fehéresek, majd rózsásak, foggal tönkhöz nőttek.

Tönkje

fehéres, szálas, kissé barnuló.

Húsa

fehér, a tönkben a kukacrágások helyén kissé vörösödő; az ép gomba gyümölcsillatú lehet, megvágva lisztszagú; liszt ízű.

Spóra

spórapora rózsás, spórája szögletes, 7,5-10 x 7-9 µm.

Előfordulása

Májusban és június elején, a rózsafélék alatt, hazánkban gyakori.

Hasonló fajok[szerkesztés]

- Az ehető tövisaljagomba, amely kizárólag rózsafélék (kökény- vagy galagonyabokrok, körtefa, berkenye, szilva, kajszibarack) alatt, illetve közelében terem, általában áprilisban vagy májusban.
- Valamint a mérgező nagy döggombával téveszthető össze.

Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Halványbarna döggomba témájú médiaállományokat.