Gomba/Ehető gombák/Késői csigagomba

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Késői csigagomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



Késői csigagomba
Késői csigagomba
(Hygrophorus arbustivus, Syn: -)
Más neve(i): -

Étkezési érték: ehető gomba.

A késői csigagomba az osztatlan bazídiumú gombák, azon belül a csigagombafélék családjába tartozó gombafaj.

Kalap

3-5 cm, félgömb vagy kúpos alakúból púppal kiterülő; széle szabályos; felszíne nedvesen síkos, sugarasan benőtten szálas; színe bézs vagy krémokker, a szálak barnásokkeresek, a közepe felé sötétebb.

Lemezek

lefutók vagy foggal lefutók, fehérek vagy fehéres szürkék, ritkák.

Tönk

5-7 x 0,5-(1) cm, karcsú, hengeres, szálas vagy pelyhes, fehéres.

Hús

szálas, fehér, íz és szag nem jellemző.

Termőhely és idő

júliustól októberig, lomberdőkben, főleg tölgyesekben.

Spóra

spórapor fehér, spóra 7,5-9 x 4,5-5,5 µm, elliptikus, sima.

Megjegyzés

változatos faj, újabban több változatra bontják.

Összetéveszthető

- az ehető, szagos, Izabellvöröses csigagomba és
- a Ligeti csigagomba, valamint
- a sárguló w:Hygrophorus leucophaeo-ilicis és a rózsaszínes kalapú w:Hygrophorus pseudodiscoideus fajokkal.

Jellemző bélyegei

- kalapszín
- fehéres lemezek, tönk
- lomberdő.

Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Késői csigagomba témájú médiaállományokat.