Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Közönséges bojtorján
- (Artikum lappa, Syn: )
- Más neve(i): nagy bojtorján, bojtorvány, lapu, ragadvány, útszéli vagy keserű-levelű fű.
- Európa, Ázsia mérsékelt égövi területein őshonos, de az egész világon elterjedt. Útszéleken, folyópartokon, nitrogénben gazdag, megbolygatott talajokon nő, időnként kiterjedt telepeket alkotva – de zöldségként is termesztik. A sötét, árnyékos helyeket nem viseli el.
- Inulint, nyálkaanyagokat, nyomokban illóolajakat, szeszkviterpén-lakton keserű anyagot, poliineket, kávésavszármazékokat, triterpéneket tartalmaz.
Felhasználása
- Friss hajtása zöldségként használható, elkészíthető főzeléknek, ám csak kevés helyen használják fel erre.
Gyógyhatása:
- A népi gyógyászat, szárított gyökerét vizelet-, és hashajtó, vértisztító orvosságnak használta, vizelethajtó és izzasztószerként alkalmazta. Serkenti az epe elválasztását, reuma és bőrbetegségek kezelésére is felhasználják.
- Olajokkal előállított kivonatait bedörzsölőszerként, fürdőolajként használják reumatikus fájdalmak ellen, de hajhullás, korpásodás, hajzsírosodás kezelésére is alkalmazzák.
- Főzetét magában, vagy teakeverékben vizelethajtónak, izzasztónak, epe- és vesekőoldónak, vértisztítónak, epehajtónak használják. Különböző bőrbajok (sömör, ekcéma, ótvar) ellen öblögetőnek, torokgyulladás ellen gargarizálónak alkalmazzák.
- A homeopátiában alkalmazzák reuma, méhelőesés és nedves bőrkiütések ellen.
- Ellenjavallat: A biztonság érdekében megbízható helyről származó bojtorjánt használjunk, ha mégis atropinmérgezés tüneteit éreznénk (homályos látás, száraz száj, hallucináció) azonnal forduljunk orvoshoz!-
- Magyar Wikipédia: Közönséges bojtorján
