Gomba/Ehető gombák/Fehértejű keserűgomba

Gombák

Fehértejű keserűgomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk

---

Fehértejű keserűgomba

Fehértejű keserűgomba

(Lactifluus piperatus, Syn: Lactarius piperatus)

Más neve(i): Borsos tejelőgomba, közönséges keserűgomba

Étkezési érték: feltételesen ehető gomba, csak sütve fogyasztható.

A fehértejű keserűgomba a galambgombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában honos, erdőkben élő, csak sütve-főzve fogyasztható, csípős ízű gombafaj.

Kalap

5-15 (20) cm átmérőjű, fiatalon domború, majd kiterül, végül tölcséres lesz. Széle sokáig aláhajló, fehéres, idősebb korban okkeres, világosbarna foltokkal. Felülete sima, csupasz, matt, száraz időben táblásan repedezik.

Lemezek

a tönkre lefutók, sűrűn állók, keskenyek, fehérek vagy krémszínűek, idősen okker-barnásan foltosodnak.

Tönk

3-10 cm hosszú, 1-3 cm vastag, hengeres, a töve felé elvékonyodó, fehéres, okker barnán foltosodó, felülete csupasz, kissé egyenetlen.

Hús

kemény, pattanva törik, fehér színű, megszáradva, különösen a tönkben sárga, sérülésre bőséges, fehér színű tejnedvet ereszt, szagtalan, égetően csípős ízű.

Előfordulás

júliustól októberig, lomb és fenyőerdőben gyakori, a szárazságot jól tűrő gombafaj.

Hasonló fajok

- összetéveszthető a nem ehető pelyhes keserűgombával,

- a nem ehető rózsáslemezű tejelőgombával és

- az ehető földtoló galambgombával.

Lásd még

• Mikológia
• Gombákról bővebben
• Gombás ételek
• Magyar Wikipédia: Fehértejű keserűgomba

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány