Gomba/Ehető gombák/Pelyhestönkű csiperke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.


Gombák

Pelyhestönkű csiperke

[[Fájl:|thumb|200px|right|Pelyhestönkű csiperke]]


Pelyhestönkű csiperke
(Agaricus moellerianus, Syn: Agaricus floccipes)
Más neve(i): -

Étkezési érték: ehető gomba.

A pelyhestönkű csiperke az osztatlan bazídiumú gombák osztályának a kalaposgombák rendjéhez, ezen belül a csiperkefélék családjához tartozó gombafaj.

Kalapja

10-12 cm; kezdetben félgömb alakú, részleges burokkal zárt kalapja, tönkje fiatalon egy nagyobb bimbós pöfetegre hasonlít. Kiterülve is kissé domború marad. Kezdetben sima felszíne széles, rásimuló pikkelyekre szakadozik. Fehéres színű, száraz tapintású. Érintésre gyengén sárgul.

Lemezek

sűrűn állók, kezdetben halvány, majd élénk rózsaszínűek, később vöröses, végül feketés-barnák lesznek.

Tönk

5-8 x 1,5-2,5 cm, a gyenge múlékony gallér felett feltűnően pelyhes, alatta már csak ritkásan pelyhes, vagy csupasz. Általában hengeres, kemény.

Húsa

vastag, tömör, fehér, sérülésre nagyon lassan és gyengén rózsaszínesedik. Mandula-, vagy ánizsillata múlékony. Ízletes, mint egy mezei csiperke.

Spórák

6-8 x 4-6 µm, tojásdad, sima.

Előfordulás

Nyár végétől késő őszig terem egyesével, vagy foltokban, boszorkánykörben. Legelőkön, szántókon, mezsgyéken éppúgy előfordul, mint akácosok szélén, kőris- vagy juharfák közelében, tápanyagban gazdag nedvesebb talajú réten. Elsősorban az Alföldön él, ritkábban a hegyvidéki nagyobb tisztásokon, olykor a városi parkokban.

Hasonló fajok

- A gomba hasonlít a mezei csiperkére, de az kisebb termetű, tönkjének bázisa felé elvékonyodik és soha nincs ánizs illata.


Lásd még


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Pelyhestönkű csiperke témájú médiaállományokat.