Gomba/Ehető gombák/Sziki csiperke

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Gombák

Sziki csiperke

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



A. bernardii.jpg
2011-12-02 Agaricus bernardii Quél 187343 cropped.jpg
2011-12-02 Agaricus bernardii Quél 187343.jpg
Sziki csiperke
(Agaricus bernardii, Syn: Agaricus maleolens, Pratella bernardii, Fungus bernardii, Agaricus campestris subsp. bernardii. )

Étkezési érték: ehető gomba.

A sziki csiperkét Lucien Quélet francia mikológus írta le először 1879-ben Psalliota bernardi néven. Tudományos nevét G. Bernardról kapta, aki a kutatásban felhasznált példányokat gyűjtötte La Rochelle mellett.[10] Pier Andrea Saccardo 1887-ben átsorolta az Agaricus nemzetségbe. A sziki csiperke egyéb szinonimái:
A sziki csiperke Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában (beleértve Mexikót) és Új-Zélandon fordul elő. Magyarországon az Alföldön, főleg a Hortobágyon gyakori, helyenként tömeges is lehet.
Homokos talajú, szikes réteken, legelőkön, vagy a tengerpartokon nő, ahol a sókoncentráció viszonylag magas. Terjedőben van az utak mentén, ahol a téli jégmentesítéshez sót szórtak ki és az kimosódott a környező talajba. Júniustól októberig egyesével vagy csoportosan; legelőkön boszorkánykörben is nő. Egy csehországi vizsgálat kimutatta, hogy a nehézfémmel szennyezett talajból felveszi az ezüstionokat. Míg a talajban az ezüst koncentrációja alig érte el az 1 mg/kg-ot, a szárított gombakalapokban mennyisége 544 mg/kg-ra rúgott (a tönkben kb. feleennyi).
A sziki csiperke szürkésfehér színű, alacsony, széles és lapos kalapú, a csiperkefélék családjába tartozó gombafaj. Ehető, bár nyersen kellemetlen szagú lehet. Európában, Ázsiában, Észak-Amerikában és Új-Zélandon fordul elő a tengerpartokon, szikes réteken, legelőkön, ahol a talajnak magas a sótartalma.
A sziki csiperke termőtestének kalapja fiatalon domború, amely idővel kilaposodik. Átmérője többnyire 5–15 cm között van, de kivételes esetben 30 cm-esre is megnőhet. Felülete sima és száraz; színe szürkésfehér vagy halvány barnássárga árnyalatú, idővel barna foltok jelenhetnek meg rajta. Bőre vastag, lehúzható. A fiatal példány kalapjának széle erősen begöngyölt. Az idősebb gomba felszíne táblásan, pogácsaszerűen felrepedezik.
Húsa vastag, merev; fehér színű, de vágásra, nyomásra előbb vörösbarna-narancsvörösre változik ami később halványszürke, szürkésbarnás lesz. A színváltás eléggé lassú is lehet. Szaga enyhén sós, de lehet kellemetlen is.
Lemezei sűrűn állóak, nem nőttek a tönkhöz. A lemezek fiatalon hússzínűek, szürkés-rózsaszínek, ami a spórák érésével vörösbarnává majd csokoládébarnává sötétedik. Tönkje belül tömör, vaskos, zömök: 4–10 cm magas és 2–4 cm vastag. A fiatal gomba lemezeit vékony hártya takarja, ami ahogy nő, felszakadozik és maradványai fehér gallért alkotnak a tönk közepe táján.


Kissé kellemetlen szaga ellenére ehető, jóízű gomba. Íze az ízletes csiperkéhez hasonlít, csak kissé rágósabb és sósabb lehet.
Szaga a sütés, főzés során eltűnik. Nem ajánlott nagy mennyiségben fogyasztani, mert emésztési zavarokat okozhat.
Spórapora sötétbarna. A spórák sima felületűek, oválisak, 6-7,5 mikrométer hosszúak és 5-6 mikrométer szélesek.[2] A bunkó formájú, 14–25 mikrométer hosszú és 4–7 mikrométer széles spóratermő bazídiumokon négy spóra érik.

Hasonló fajok[szerkesztés]

A szintén ehető ízletes csiperke (Agaricus bitorquis) hasonlít a sziki csiperkéhez, de neki kettős gallérja van, nincs kellemetlen halszaga, húsa nem vörösödő és kalapja nem repedezik fel táblásan. 1975-ben a Hortobágyon leírták az Agaricus bernardii formist, amelyik kisebb spórái és nem vörösödő húsa különböztet meg a sziki csiperkétől, ezt azonban a MycoBank nem ismeri el különálló fajnak.
Valamennyi csiperkefajnál gondolni kell a gyilkos galócával való összetéveszthetőségre, különösen a fiatal példányok esetén. A sziki csiperkénél a rózsaszín lemezek, a bocskor hiánya és a termőhely (erdő helyett réteken, legelőkön) különböztetik meg tőle.


Lásd még[szerkesztés]


Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány

A Wikimédia Commons tartalmaz Sziki csiperke témájú médiaállományokat.