Szakácskönyv/Mit-mihez/C/Csillagfürt

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 1941 bájt

Szakácskönyv

Csillagfürt

Csillagfürt.jpg
Csillagfürt
(Lupinus luteus Syn: )
Más neve(i): -

A pillangósvirágúak családjába tartozik, szárnyasan összetett levelekkel, szőrözött hüvelyterméssel rendelkezik, 30-60 cm-re nő. Európában őshonos, dísz- és takarmánynövény.

Hatóanyagai a friss herba (a növény virágzó hajtása) vizelethajtó hatású, de a kiválasztó rendszer betegségeire, ma már nem javasolják, mivel mérgező.
Külsőleg, a bőr fekélyes elváltozására használják.
Jellemző a csillagfürtökre a másodlagos anyagcseretermékek képződése, különösen izoflavonok, toxikus alkaloidok, pl. lupinin, spartein.
A csillagfürt jól megköti a levegőben lévő nitrogént, ezért használható trágyázás helyett. A csillagfürtöt elszórják a földbe, majd amikor kb. 10 centire megnőtt, beleszántják. Ez a fajta trágyázás nem elterjedt, mert arra az évre haszonnövényeket termelni abban a földben már nem lehet. Az egyik legegyszerűbb trágyázási forma a föld termőképességének visszaállítására, de sajnos komoly kiesést okoz a termelékenységben.
Ezért a talaj javítási célokra inkább a tritikálét használják, mivel ezt ősszel elvetve tavasszal beszántva javítja (gyommentesíti, savanyítja, nitrogénnel dúsítja stb.) a szántók talaját.
Csillagfürt elenjavallat: várandósoknak és szoptató kismamáknak a használata nem javasolt. Magjának, hajtásának, vagy a levél, elfogyasztása gyermekeknél súlyos mérgezést idéz elő.


Nyíl.gif Lásd még: Bővebben

Magyar Wikipédia: Csillagfürt


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csillagfürt témájú médiaállományokat.