Gomba/Gombavizsgálat

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez


Recept mérete: 11210 bájt

Gombák

Gombavizsgálat

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok Fűszerolajos receptek
Fűszersók Ehető gombák Nem ehető gombák Mérgező gombák Gyógygombák Gomba fajták Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombák Ecetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés Mit-mihez használjunk



A gyilkos galóca (Amanita phalloides), illusztráció egy enciklopédiában. A mérgező gombák „leggyilkosabbja” a gyilkos galóca, amelyben sejtméreg van, ami visszavonhatatlanul károsítja az ember máját és veséjét[1][2]

Étkezési értéke: mérgezőTox Poisonous icon.svg
A büdös őzlábgomba (Lepiota cristata) méreganyaga a gyilkos galócáéval azonos sejtméreg

Étkezési értéke: mérgezőTox Poisonous icon.svg
Gombavizsgálat

A gombavizsgálat alapvető célja egy gombaszakellenőr[3] által a mérgező és nem mérgező gombák szétválasztása és meghatározása a vadon termett erdei gombák gyűjtése[4] után és az emberi fogyasztásra történő felhasználása előtt. Aki nem vizsgázott gombaszakértő, annak a leszedett gombából ételt készíteni rendkívül életveszélyes a gombák ellenőriztetése nélkül. Általános szabály, hogy az erdei gombásznak[5] minden ismeretlen fajt mérgezőnek kell tekintenie. A gyűjtött gomba szakszerű vizsgálatát mellőző, felkészületlen gombász saját magán kívül hozzátartozóit és másokat is életveszélybe sodorhatja.[6][7][8]

Európában mintegy négyezer termőtestes gomba él, közülük azonban 300 mérgező.[9][10] Néhány ehető termőtestes gomba formája és külleme könnyen összetéveszthető a mérgező rokonéval, mint például az ehető nagy őzlábgomba (Macrolepiota procera) a mérgező büdös őzlábgombával (Lepiota cristata).[11] A Magyarországon is előforduló gombafajok közül a legveszélyesebb mérgezéseket a gyilkos galóca (Amanita phalloides) okozza, amelynek egyedi jellemzői: fehér lemezes, galléros, bocskoros és zöldes-barnás-sárgás-fehéres kalapja van. A gyilkos galóca öt gombatoxint[12] tartalmaz, amelyek közül négy, főzés közben sem bomlik el. A gyilkos galóca mérgezésre ellenszer még nem ismert.[13] A tapasztalatlan vagy megfelelő gombaismeret nélküli gombagyűjtők összetéveszthetik a gyilkos galócát az ehető és ízletes réti csiperkével (Agaricus campestris).[14] Ugyanígy súlyos mérgezés forrása, ha a felkészületlen gombász az ehető rókagombát összetéveszti a mérgező világító tölcsérgombával.[15]

Hétköznapokon a piacokon, a nagyvárosokban pedig munkaszüneti napokon is ingyenesen ellenőriztethetőek a kijelölt gombavizsgáló helyeken a gyűjtött gombák.[16] A Földművelésügyi Minisztérium 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet 3. § (1a) bekezdés b) pontja alapján feljogosított képzőhelyen van lehetőség a gombaszakellenőri tevékenység folytatásához szükséges képesítés megszerzésére.[17] Magyarországon a Magyar Mikológiai Társaság fogja össze a gombásztársadalmat, amely rendszeresen indít gombaszakellenőri képzést is.[18]

Törvényi háttér[szerkesztés]

Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény úgy rendelkezik, hogy vadon termett gombát étkezési céllal forgalomba hozni vagy feldolgozni csak gombaszakellenőri minősítést követően lehet. A szakellenőr a mérgező, illetve emberi fogyasztásra alkalmatlan gombát zár alá veheti, és intézkedhet a megsemmisítéséről. Ugyanígy járhat el, ha a gomba nem különíthető el egyértelműen a mérgező vagy fogyasztásra alkalmatlan gombától.[19]

Gombaszakellenőröket foglalkoztató piacok Magyarországon[szerkesztés]

Egy kosár ehető vadon termett gomba

A gombavizsgálatot szakképzett gombaszakellenőrök[20] végzik a piacokon. Ellátják a vadon termett gombák ellenőrzésével és értékesítésével kapcsolatos feladatokat. Biztosítják a piacok zavartalan működését. Nyilvántartásokat vezetnek, jelentéseket készítenek, és elszámoltatási feladatokat látnak el az ellenőrzési feladatokon túl. Kapcsolatot tartanak külső szervekkel és tájékoztatják a vásárlókat, és kezelik a vásárlói panaszokat.[21] A gombaszakellenőrök irányító szerve a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság hivatala.[22]

A Fővárosi Önkormányzat Csarnok és Piac Igazgatósága több telephelyén, meghatározott időpontokban a lakosság részére ingyenes gombavizsgálatot végez és szaktanácsadást ad.[23]

Az 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet[24] szerint a vadon termett gomba értékesítése esetén a gombaszakellenőr[25] részére a gombavizsgálathoz megfelelő méretű természetes és mesterséges megvilágítású helyet, az elkobzott gomba elhelyezésére szolgáló megfelelő méretű és biztonságosan zárható hulladékgyűjtő edényt kell biztosítani.[26][27]

A 107/2011. (XI. 10.) VM rendelet szerint „a gombaszakellenőr a mérgező gombát a begyűjtött gombák közül kiválogatja és elkülöníti. A gombaszakellenőr emberi fogyasztásra alkalmatlannak minősíti az azonos gyűjtőedényből származó gombatételeket, amennyiben azokból a mérgező gomba egyértelműen nem különíthető el, vagy azok gyilkos galócát[29] tartalmaznak.”[17][30]

Lásd még[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]


Források[szerkesztés]

  1. Gombapárok, 3szek.ro
  2. Ismerjük fel a gyilkos galócát!, 3szek.ro
  3. Gombaszakellenőr, epalya.hu
  4. Magyar néprajzi lexikon gombászás, gombagyűjtés., arcanum.hu
  5. Alkalom szüli a gombászt , utisugo.hu
  6. Gombamérgezések Miért fontos?, terra.hu
  7. Csak olyan gombát gyűjtsünk étkezésre, amit ismerünk - 2017.10.11., youtube.com
  8. A gombagyűjtés és fogyasztás szabályai , miskolcigombasz.hu
  9. Gombát eszünk, hazipatika.com
  10. Fajok, fungahungarica.hu
  11. Őszi erdők ajándéka: őzlábgomba
  12. Élelmiszer-biztonság, semmelweis.hu
  13. Gyilkos szépségek - a mérges gomba, edenkert.hu
  14. Kamarás Gábor: A gyilkos galóca és néhány ritka gomba előfordulása Szeged környékén, acta.bibl.u-szeged.hu
  15. Kőszegi Balázs: Sárospatak és környéke gombalelőhelyeinek térinformatikai rendszere, lazarus.elte.hu
  16. Gyűjtési és fogyasztási szabályok, gombanet.hu
  17. 17,0 17,1 107/2011. (XI. 10.) VM rendeletaz étkezési célra forgalomba kerülő vadon termett gombák gyűjtéséről, feldolgozásáról, forgalomba hozataláról., net.jogtar.hu
  18. Gombaszakellenőri képzés,gombanet.hu
  19. 2008. évi XLVI. törvény az, net.jogtar.hu
  20. GOMBA-szakellenőr NYILVÁNTARTÁS_201812 Xlsx - 116,1 KB , kormanyhivatal.hu
  21. Piacfelügyelő Gombaszakellenőr, szakkepesites.hu
  22. NÉBIH Közlemény - Biztonságos gomba-fogyasztás, portal.nebih.gov.hu
  23. Gombavizsgálat, piaconline.hu
  24. 51/2012. (VI. 8.) VM rendelet a helyi termelői piacokon történő árusítás élelmiszer-biztonsági feltételeiről, net.jogtar.hu
  25. Gombaszakellenőrök friss listája, portal.nebih.gov.hu
  26. Gombaszakellenőrt alkalmazó piacok listája, portal.nebih.gov.hu
  27. Helyi termelői piac nyitásával, üzemeltetésével kapcsolatos tudnivalók Élelmiszer értékesítés feltételei a helyi termelői piacon, nak.hu
  28. Dr. Árki Ildikó, háziorvos: A gombamérgezés elkerülhető! , webbeteg.hu
  29. „A gyilkosgalóca-mérgezésért két polipeptidje felelős, az amatoxin és a fallotoxin. Egy galóca 12 mg amatoxint tartalmaz, ebből a halálos mérgezéshez elegendő 0,25 mg is.”[28]
  30. Tíz tévhit a gombászásról