Gomba/Ehető gombák/Barnuló csigagomba

Recept mérete: 2208 bájt

Gombák

Barnuló csigagomba

Fűszerekről Fűszerek hatóanyagai Ismertebb fűszerek Ételízesítők Fűszerkeverékek Fűszerolajok
Fűszerolajos receptek Fűszersók Mit-mihez használjunk Ehető gombák Gyógygombák Gomba fajták
Gombás ételek Gombák eltevése Védett gombákEcetek Fűszeres ecetek Kandírozás Mustárkészítés

---

Barnuló csigagomba

(Hygrophorus discoxanthus, Syn:-)

Más neve(i): -

Étkezési érték: ehető gomba, de nem túl jóízű és nyálkássága miatt érdemes más gombákkal keverni.

A barnuló csigagomba a csigagombafélék családjába tartozó, Európában és Észak-Amerikában elterjedt, főleg bükkösökben élő gombafaj. Európában és Észak-Amerikában honos. Magyarországon nem ritka.

Meszes talajú lomberdőkben, főleg bükkösekben él. Augusztustól októberig terem.

A kalapjának átmérője 2-6 cm, alakja kezdetben félgömbös, majd domborúvá, idősen lapossá, sőt bemélyedővé kiterülő. Széle aláhajló. Felszíne nyálkás; sima vagy kissé benőtten szálas.

Színe fiatalon a tejfehértől a csont-fehérig terjed, idősebb korban megbarnul. Húsa vékony, fehér színű, idővel megbarnul.

Szaga jellegzetes, kőrisbogárra emlékeztet; íze nem jellegzetes.

Ritkásan álló lemezei tönkhöz nőttek vagy kissé lefutók. Színük fehéres, idővel rozsdabarnák lesznek.

Spórapora fehér. Spórái elliptikusak, felszínük sima, méretük 6,5-8 x 4-5 μm.

Tönkje 3-5 cm magas, 0,5-1 cm vastag. Alakja hengeres, esetleg lefelé vékonyodik; elgörbülhet. Felülete nyálkás, a kalap alatt szemcsés, lejjebb szálas. Színe fehér.

Hasonló fajok

- Hasonlít hozzá az elefántcsont-csigagomba és a

- kőrisszagú csigagomba, de ezek idősen nem barnulnak meg és az utóbbi tölgyesekben nő.

Lásd még

• Gombákról bővebben
• Gombás ételek
• Magyar Wikipédia: Barnuló csigagomba

Forrás: Ewald Gerhardt: Gombászok kézikönyve

Magyar Mikológiai Társaság gombanévjegyzék

Forrás: TERRA Alapítvány