Növények/F/Fehér fűz
- (Salix alba, Syn: -)
- Más neve(i): -
- A fehér fűz a fűzfafélék családjába tartozó fűz nemzetség legismertebb képviselője.
- 20-25 méterre megnövő, terebélyes, csaknem mindig tőtől ágas fa. Levelei lándzsásak, a fonákuk rásimuló ezüstös selyemszőrös. Porzós barkái és termős füzérvirágzatai nem díszítenek.
Hazája Európa, Nyugat-Ázsia.
- A fehér fűz legértékesebb, legtöbb hatóanyagot tartalmazó része a kérge, melyet felhasználás előtt megszárítanak és felaprítanak.
- Tartalmaz:→ Fenol-glikozidokat (2-11%), elsősorban szalicint, továbbá szalicil-alkoholt, flavonoidokat és cserzőanyagokat (8-20%) tartalmaz.
- Gyógyhatása(i): A fűzfatea már az egyiptomi birodalomban is ismert láz- és fájdalomcsillapító hatású szer volt. Az évszázadok során a herbalisták a fűzfa kérgét számtalan betegségre ajánlották (pl. hányinger csökkentésére, vízhajtóként, pattanások ellen, sőt a szexuális vágy elfojtására is). - Ma elsősorban gyulladáscsökkentő, fájdalomcsillapító és lázcsillapító tulajdonságai miatt alkalmazzák a gyógyászatban. - Vizes kivonata belsőleg reumás betegségek ill. ízületi gyulladás esetén csökkenti a fájdalmat, a fejfájást és a duzzanatot, javítja az ízületek mozgását. - A fűz vizes kivonatait külsőleg, borogatás formájában is alkalmazhatjuk fagyott testrészek, sebek, fekélyek kezelésére, de lábizzadás, ekcéma és más bőrbetegségek esetén is hatékony és menstruációs görcsöket is képes enyhíteni.
Parkokba főleg fajtáit ültetik
- - Bédai Egyenes - Erdészeti célra szelektált, egyenes törzsű klón. Magyar nemesítésű.
- - Tristis - Szomorúfűz - A leggyakrabban ültetett fajta. Hosszú, sárga vesszői a földig lelógnak. Feltehetően a (Salix babylonica) és a (Salix alba Vitellina) hibridje. Egyes szerzők ezért önálló fajnak tartják (Salix x sepulcralis) néven.
- - Vitellina - Termete, mint az alapfajé, de vesszői feltűnően sárgák. Kosárfonásra is alkalmas.
Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
- Magyar Wikipédia: Fehér fűz
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||
