Ugrás a tartalomhoz

Növények/M/Mézontófű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | M
A lap mérete: 2180 bájt

Növények

Mézontófű

Mézontófű
Mézontófű
Mézontófű
(Phacelia tanacetifolia, Syn: )
Más neve(i): varádicslevelű mézontófű, facélia, méhvirág, hernyóvirág


A mézontófű a zárvatermők közé sorolt borágófélék (érdeslevelűek) családjának egyik nemzetsége.
Észak-Amerikából származik. Rövid vegetációs idejű, egynyári növény.
A hosszú virágzási idő miatt kiváló mézelő növény, nektárjának cukortartalma magas (28%) és virágai nagy mennyiséget tartalmaznak belőle.

Akár 40–120 cm magasra is megnőhet. Levelei szórt állásúak; az alsók nyelesek, a felsők ülők.

Virágai világoslilák vagy liláskékek. A virágok szirmai hegyesek.

Termése a köményhez hasonló, sűrű sorokban rücskös felületű, 2–5 mm-es barna mag. Ezermagtömege 1,4–1,8 g.
Méze halványbarna.
Kiváló mézelő, mivel sokáig nyílik, virágai sok és nagy cukortartalmú nektárt tartalmaznak.
Rövid vegetációs idejű növény, márciustól szeptemberig vetik. Gyorsan nő. A kórokozóknak ellenáll és a talajra sem kényes.

Virágait a vetés utáni 7–10. héttől 4–6 hétig át, május végétől augusztus végéig nyitja.

Felhasználjuk:Zöldtrágyának és silótakarmánynak is felhasználható. Zabbal (Avena sativa), vagy borsóval kell keverni, mert egymagában gyenge minőségű silótakarmányt ad. Vethető egyéb zöldtakarmánnyal, vagy zöldtrágyának szánt növénnyel is. Nagyon jól megy például a homokos területeken csillagfürttel (Lupinus albus) keverve.


 : Magyar Wikipédia: Mézontófű

A Wikimédia Commons tartalmaz Mézontófű témájú médiaállományokat.