Ugrás a tartalomhoz

Növények/K/Kislevelű hárs

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 3660 bájt

Növények

Kislevelű hárs

Dunabogdányi öreg hársfa
Virága
Kislevelű hárs
(Tilia cordata, Syn: -)
Más neve(i): '
A kislevelű hárs, a mályvafélék családjába tartozó hárs nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is honos faja.
Szerte Európában elterjedt, csak északon és délen ritkul meg, majd tűnik el teljesen. A Kárpát-medencében jellegzetesen elegyfa: gyertyános–tölgyesekben, ártéri ligeterdőkben és a sziklás, törmelékes élőhelyeken gyakori.
20–25 m magasra növő, kissé szabálytalan, lekerekedően oszlopos koronájú, többnyire tövétől ágas fa. A sziklás, törmelékes termőhelyeken törzse alul gyökéráganként támasztékosan bordás. A kérge szürke, finoman repedezett. Fiatal hajtásai pelyhesek, de hamar lekopaszodnak.
Szív alakú, lekerekedő vállú, hegyes csúcsú, fűrészes szélű levelei ritkán nőnek 7 cm-nél hosszabbra. A levelek fonákján az érzugokban rozsdabarna, vöröses szőrpamacsok nőnek.
Sárgásfehér, kellemes illatú virágai a többi hárshoz hasonlóan hosszúkás, ép szélű fellevélhez csatlakozó, 4–12 cm hosszú bogernyőben nyílnak. A virágok öttagúak: öt-öt csésze- és sziromlevéllel. A bibe is ötágú.
Gömb alakú termései simák, a bibeszál maradványaként kis, hegyes szárban végződnek. Az érett termések a fellevéllel együtt, jellegzetesen pörögve esnek le, és a szél messzire elhordhatja őket.
Viszonylag igénytelen, szárazság- és árnyéktűrő, de lassan növő fa. Legjobban a mély, nem túl száraz talajban érzi magát jól. Leveleinek mérete jelentősen függ a termőhely vízellátásától és a hajtás jellegétől: olyannyira, hogy egy üde talajon élő kislevelű hárs tősarjain a levelek akár nagyobbak is lehetnek a szárazabb körülmények között élő nagylevelű hárs lombkoronájának szélén növő napfényleveleknél.

Gyűjtése, felhasználása

A kis- és nagylevelű hársfa virágait leginkább június közepe táján, a teljes virágzás idején gyűjtik (a méhek is ilyenkor készítik a legfinomabb hársmézet), árnyékos helyen szárítják. Forrázata gyógyhatású, de élvezeti teaként is kedvelt. Felhasználják még gyógyhatású fürdővizekhez, vagy bőrápoló szerként. Egyes vidékeken hársfabort is készítenek belőle.

A hárs méhészeti jelentősége

Szeszélyes mézelő, pedig a hársméz értékes fajtamézünk. Virágzatát a méhek igen kedvelik; a nagylevelű hárssal együtt fontos mézelő növény. A nektármirigyek a méhek számára könnyen hozzáférhetőek, azok a csészeleveleken helyezkednek el. A legtöbb nektár éjfél és reggel 6 óra között termelődik a hársvirágokban, így a reggeli-délelőtti órákban tudnak jól hordani róla a méhek.
Megfelelő időjárás esetén nemcsak nektárt, hanem virágport is tudnak gyűjteni róla a rovarok.
A hársméz Magyarország egyik legismertebb és igen kedvelt mézfajtája, amit nemcsak karakteres ízének, hanem gyógyhatásainak is köszönhet.

Lásd még: Natúr gyógytea

Magyar Wikipédia: Kislevelű hárs


A Wikimédia Commons tartalmaz Kislevelű hárs témájú médiaállományokat.