Növények/K/Kerti bazsalikom

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
(Növények/B/Bazsalikom szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 7068 bájt

Növények

Kerti bazsalikom

Bazsalikom
Őrölt bazsalikom
Kerti bazsalikom
(Ocimum basilicum, Syn: - )
Drog Basilici herba,
Más neve(i): bazsalikusfű, buszujok, kerti bazsalikum, királyfű, német bors

A bazsalikom dísz-, w:fűszer-, és w:gyógynövény. Eredetileg Dél-Ázsiából, Perzsiából, Afrikából került Európába, és itt is kedvelt, egynyáriként termesztett kerti, cserép- és fűszernövény lett. Jellegzetes illatú és dús aromájú, színe zöld, virága pedig fehér színű.

Származása, elterjedése[szerkesztés]

Az ajakosak családjába tartozó Ocimum nemzetség 50–60 faja Afrika, Ázsia, Amerika trópusi tájain honos. A Dél-Ázsiából származó Ocimum basilicum a legjobban elterjedt és termesztett faj, amely a mérsékelt égövi klímát is elviseli. Ismerete és termesztése hazánkban több száz éves. Nálunk főleg konyhakerti fűszernövény, de szántóföldi termesztésre is alkalmas.

Magvetéssel vagy palántázással szaporítható. Júniustól szeptemberig virágzik. Virágzó hajtásait kíméletesen, árnyékban, szellős helyen szárítják (beszáradás 4-5:1). Fűszerként értékesíthető, ha a leveleket és virágokat a szárról lemorzsolják. Több rokonfaját is próbálják termesztésbe vonni.

Származás, illetve levélnagyság alapján hazánkban két nagyobb típushoz tartoznak a termesztett változatok: a nagy levelű dél-európai típus és a kisebb levelű afrikai, amely utóbbi illóolajában a linalool helyett kámfor van.

Jellemzői[szerkesztés]

Egyéves növény. Karószerű főgyökere számos oldalgyökérre ágazik. Nem hatol mélyre, de dús elágazódásával viszonylag nagy talajréteget sző át. Mereven felálló. 40–60 cm hosszú szára a gyökérnyaktól sok oldalhajtásra ágazik el.

Szára az ajakosok családjára jellemzően négyszögletes. A szár hossza, a levél alakja és színe alapján számos változatát különböztetik meg – a legtöbb helyen a kis, zöld levelű változatát termesztik. A száron és a levélfonákon az erek körül igen gyéren szőrök nőnek. A tojásdad levelek széle csipkés vagy bevagdalt, levélnyelük rövid, válluk lekerekített. A csupasz, vékony levéllemezen gyengén kivehető az erek mintázata.

Szárvégi, laza álfüzér virágzatának egy-egy örvében 6–8 virág nő, az örvök száma 10–18. Csészéje zöld, széle a sziromlevelekkel együtt gyéren szőrös. A csésze felső ajka ép, széles kerekded, míg az alsó ajak négyfogú. A sárgásfehér vagy pirosló párta felső ajka négykaréjú, az alsó enyhén, homorúan hullámos. A párta rövid csöve általában fehér. A porzók a fehér párta alsó ajkához simulnak, annál valamivel hosszabbak. A két termőlevél összenövéséből keletkezett felső állású termőből 4 fekete makkocskatermés jön létre.

Hatóanyagai[szerkesztés]

Kellemes, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú, pikáns ízű fűszernövény, ami illóolajat, 0,1-0,5%, egyes nemesített fajtákban akár 1,5% illóolaj (kb. 85%-a linalool a “linalool” kemotípusban, kb. 90%-a metilchavicol = estragol az “estragol” kemotípusban, továbbá eugenol, ocimen, cineol), szeszkviterpének, fenilpropán metilcinnamát, flavonoid, fenolkarbonsav, cseranyagot, szaponint és keserű anyagot tartalmaz. A zöld növényi részekben sok a C-vitamin.

Életmódja, termesztése[szerkesztés]

Meleg, félárnyékos helyen érzi jól magát. Általában barna homoktalajokon, magról március-áprilisban langyos ágyba vetik, majd május elején 20–30 cm-es távolságra palántázzák. A virágzó növényt vágják, szárítják, majd a leveles hajtásokat lemorzsolják.

Cserépben, balkonládában, akár a konyhaablakban is nevelhetjük.

Hosszú, álörvös virágzata alulról felfelé folyamatosan nyílik. Júniustól-szeptemberig virágzik, a nyár második felétől nyíló virágok mellett már érett mag is található.

Felhasználása[szerkesztés]

Felhasználható része(i): leveles hajtás -Basilici herba, illóolaj -Basilici aetheroleum'


Igen sokoldalúan használható: levesek, (különösen fehér babból készült) főzelékek, saláták, szószok, pácok, sültek, mártások, darált húsok, halételek, kolbászáruk, növényi ecetek, ecetes és vizes uborka ízesítéséhez, gyógytea készítésére.

Főtt ételekhez a főzés utolsó perceiben kell hozzáadni. Íze a legjobban citrommal és fokhagymával kombinálva érvényesül.

Gyógyhatása(i): Sokféle hatást tulajdonítanak neki. - Nem csak afrodiziákumnak tartják, de emellett javítja az étvágyat és az emésztést, szél- és vizelethajtó (diureticum), nyugtat (Sedativum), és még a köhögést is csillapítja (Conttuossicum). - A népi gyógyászatban étvágygerjesztőnek (Digestivum), vizelet- és szélhajtónak, köhögéscsillapítónak használják. - Főzetét külsőleg borogatásra, torokgyulladás esetén öblögetésre is alkalmazzák. - A kerti bazsalikom leveléből készült forrázatot gyomorrontás és étvágytalanság (stomachicum), esetén alkalmazzák. - A felfúvódás és a bélgázképződés kiegészítő kezeléseként szélhajtónak használják. - Összehúzó hatása enyhíti a garatgyulladás tüneteit. - Külsőleg alkalmazott alkoholos kivonata a sebgyógyulást elősegítő kenőcsök egyik alapanyaga; sebekre, sérülésekre ajánlott; a bazsalikomot gyakran más növényekkel (menta, fűszerkömény) együtt használják.

A kereskedelemben morzsolva forgalmazzák. Légmentesen lezárt fűszertartóban, fénytől védve, lefagyasztva vagy kevés só-ecet-olívaolaj keverékben eltéve tárolandó.

Ellenjavallat: Terhes nők csak fűszer-menyiségben fogyaszthatják. - Menstruáció elősegítésére használható. - Gyógyszer-mennyiségben csak az orvossal történt megbeszélés szerint alkalmazzuk.


Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Gyógyhatása Tanácsok

Magyar Wikipédia:Kerti bazsalikom|2011. március 14., 03:29 (CET)}}

[1]

A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti bazsalikom témájú médiaállományokat.
  1. Reader's Digest: A természet füvészkertje ISBN 963-9562-01-7