Más neve(i): hamvasszederszeder, feketeszeder, szeder, vad szeder, seregélyszedernek, koldusszedernek is mondják.
A hamvas szeder a rózsafélék családjába tartozó növényfaj, a száraz, füves területek, cserjések növénye. Eurázsiai flóraelem.
Egy méter magasra nő. Vesszői íveltek, apró tüskékkel teli hajtásai áthatolhatatlanok. E hajtások a vad szederéinél kevésbé szúrósak, vékonyabbak.
Levelei hármasak, tojásdadok; a levélszél kétszeresen fűrészes. Az alsó levél általában aszimmetrikus.
2–2,5 cm-es, fehér virágai az oldalhajtások csúcsán nyílnak. Május–júniusban virágzik. Virágzás után a csészelevelek felhajlanak.
Lédús, savanykás termése augusztus–szeptemberben érik. E hónapokban folyamatosan terem.
Elsősorban nagy folyók árterein, a folyóparti nyár-fűz ligeterdőkben, láperdőkben növő pionír faj. A felmelegedő síkságokat kedveli, de igen tűrőképes. Az időszakos elöntéseket jól bírja.
A mély rétegű öntéstalajokat szereti. Enyhén mészkedvelő, nitrogénigényes.
Leveléből teát készítenek. Kékes színű, hamvas termése többféle étkezési célra is használható, emellett fontos vadtakarmány.