Védett növény! - Eszmei értéke: 10 000,- Ft.(2016)
A hóvirág az amarilliszfélék talán legismertebb növénynemzetsége.
Huszonegy faja él a Pireneusoktól Közép- és Dél-Európán át a Kaspi-tóig, illetve a Közel-Keleti. A legkülönlegesebb faj Görögországban él és októberben virágzik. Magyarországon négy fajjal találkozhatunk: a kertekben ültetett pompás (Galanthus elwesii), redőslevelű (Galanthus plicatus) és levantei hóvirággal (Galanthus fosteri), valamint az őshonos kikeleti hóvirággal (Galanthus nivalis), amelyet egyszerűen „hóvirágnak” is neveznek.
A kikeleti hóvirág 2005 augusztusában, az uniós jogszabályváltozásoknak köszönhetően lett az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növényfaj Magyarországon is.
Földalatti raktározó szerve az 1–2 cm átmérőjű hagyma, amelyből két hosszúkás levél hajt ki, fajtól függően az ősz vagy a tél végén. A hagymából kinövő szár egy virágot hordoz. A virág jellegzetessége a három nagy, hófehér külső lepellevél (a köznyelvben „szirom”), és az ugyancsak három kis, belső lepellevél zöld foltokkal vagy rajzolattal.
Élőhelyei az üde vagy félszáraz lombos erdők, mediterrán és alhavasi cserjések, ritkábban fenyvesek.
A nagy hóvirágállományokban gyakoriak a faj alaptípusától eltérő példányok. A virágnak többféle változata is kialakulhat, így lehet kétszárú, kétvirágú, a két lepelkörből az egyik hiányozhat vagy a lehet két lepelkör egyforma. A belső lepelkör olykor átmenetekkel porzókká alakulhat. Esetenként kettőnél több lepelkör (telt virág) alakul ki. A lepellevelek száma körönként 1–6 között változhat. A virág színében és rajzolataiban is kialakulhatnak eltérések: a zöld virágrészek lehetnek sárgák, a fehér leplek cirmosak, foltosak. A foltok rajzolatai változhatnak: a gyakori fordított „U” helyett lehet „X”, vagy téglalap, keskeny sáv, vagy csak 1-2 pont.
A termesztett 6-7 hóvirágfaj változatai botanikus kertekbe, illetve a hóvirágkedvelők gyűjteményes kertjeibe kerültek, ahol közel 300-féle formát, köztük több természetes, illetve kerti hibridet nemesítettek ki belőlük.
Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából:
(3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;
Lásd még: Növények gyógyhatása Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek
