Más neve(i): Madárberkenye, veres-, vörös berkenye, gálnafa, kutyacseresznye, rekettyefa
A dombvidékektől a havasokig megtalálható, egész Európában elterjedt, a nyirkos, savanyú erdőket kedveli, de városokban díszfaként is ültetik. A 15 m magas fának karcsú koronája, és felfelé törő ágrendszere van.
Kérge szürkés, sima, levelei sötétzöldek, páratlanul szárnyaltak, a levélkék ferde vállúak, erősen fogazottak. Virágai lapos bogernyőben nyílnak, melyből kerek termései, élénkvörös színre érnek be.
A nagy termésekkel bíró Sorbus aucuparia var. edulis termése ehető, ezért termesztik is.
Gyógyhatása
Gyenge vizelet- és hashajtó, vesekőképződés és húgyúti betegségek ellen. Friss gyümölcsét vitamin pótlására fogyasztják. A berkenyevirágból enyhe hashajtó, és vizelethajtó hatású tea készíthető.
A dércsípte érett bogyókat gyűjtik, száraz, napos helyen aszalják.
Lekvár, zselé készítésre, süteményekbe, húsételek, vadhúsok mellé mártás, és borkészítésre használhatjuk.
