Növények/F/Fehér mustár

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | F
A lap mérete: 2184 bájt

Növények

Fehér mustár

Fehér mustár
(Sinapis alba, Syn: )
Más neve(i): angol mustár vagy fehér repce

A fehér mustár, a káposztafélék családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.

Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák.

Hatóanyagai

Mustárglikozidok, illóolaj, zsíros-olaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.
Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják.
Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.
Kórokozója alig van, esetleg lisztharmat fertőzheti. Ez nem mondható el a kártevőkről. A földibolhán kívül a repcefénybogár és a repcedarázs álhernyóinak megjelenésére szinte mindig számíthatunk.

Lásd még: Fekete mustár Mustárok Mustár csíra

Kapcsolódó lapok[szerkesztés]

Magyar Wikipédia: Fehér mustár


A Wikimédia Commons tartalmaz Fehér mustár témájú médiaállományokat.