Növények/F/Fehér mustár
Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok
Fehér mustár
- (Sinapis alba, Syn: )
- Más neve(i): angol mustár vagy fehér repce
A fehér mustár, a káposztafélék családjába tartozó növényfaj. Nyugat-Ázsiából és a mediterrán térségből származik. Több földrészen termesztik, Magyarországon is nagy területen. Magja jelentős fűszeralapanyag.
- Egyéves, 50–80 cm magasra nő, levelei szórt állásúak, szárnyasan hasogatottak. Hajtásai szőrösek. Virágzata sátorozó fürt, virága sárga. Termése 3-6 magot tartalmazó becő. Magjai sárgák.
Hatóanyagai
- Mustárglikozidok, illóolaj, zsíros-olaj, nyálkaanyag; erukasav-tartalma kedvezőtlen jellemzője.
- Magyarországon főleg a fehér mustár magját használják fel a mustárpép készítéséhez, más országokban a szareptai mustárt (Brassica juncea) is, ennek íze kissé a tormára emlékeztető. Olaját is felhasználják.
- Magja nyálkaanyag tartalma miatt enyhe hashajtó hatású; ezen kívül antibakteriális, antivirális, étvágygerjesztő, szélhajtó, emésztést segítő, vízhajtó, hánytató és nyálkaoldó hatása van.
- Kórokozója alig van, esetleg lisztharmat fertőzheti. Ez nem mondható el a kártevőkről. A földibolhán kívül a repcefénybogár és a repcedarázs álhernyóinak megjelenésére szinte mindig számíthatunk.
Lásd még: Fekete mustár Mustárok Mustár csíra
Kapcsolódó lapok
[szerkesztés]- Magyar Wikipédia: Fehér mustár
