Egész Európában, réteken, tisztásokon, ritkás erdőkben, cserjésekben, út mentén, erdők szegélyén növő közönséges, olykor tömeges faj. Gyakori kerti gyom. Leginkább a száraz vagy mérsékelten nedves, tápanyagokban gazdag, semleges kémhatású, humuszos, közepesen mély rétegű vályogtalajokon található.
Kelet-Európában a népi gyógyászatban elhízás kezelésére, vértisztításra, valamikor köhögés, asztma ellen is felhasználták,[3] tea formájában fogyasztva. Külsőleg bőrbetegségekre, viszketés ellen is adták.
Ellenjavallat
Túlzott fogyasztása mérgezést okozhat. Tünetei: fáradékonyság, sárgás bőr, sárgás szemfehérje, émelygés, felső hasi (epigastrialis) fájdalom, a jobb bordaív alatt nyomásra fájdalom, a vizelet sötét elszíneződése. A szokásos gyógymód hánytatás vagy gyomormosás (30, illetve 60 percen belül), N-acetil-cisztein adása, tüneti kezelés.
