Növények/K/Kövi fodorka

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
A lap mérete: 1765 bájt

Növények

Kövi fodorka

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyógygombákGyógynövényTerápiákBetegségekNövények gyógyhatásaGyógyteákIllóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék
Kövi fodorka


Kövi fodorka
(Asplenium ruta-muraria, Syn: -)
Drog Rutae murariae herba,
Más neve(i): -


A kövi fodorka, Magyarországon honos örökzöld páfrányfaj, sziklagyepekben, erdőkben, falakon találhatjuk meg, a mészkő alapkőzetet kedveli. A Mátrában megtalálhatóak állományai.
Kis termetű évelő növény, 5–10 cm magasra nő. Levele hármasan összetett. Föld feletti hajtásrészei tulajdonképpen maguk a levelek, ezek 2-4 szárnyasan összetettek, örökzöldek, kopaszodók, rombusz vagy legyező alakú levélkékből állnak.
A levélkék fonákán találhatók a spóratartó tokok (sporangiumok), amelyek hosszúkás csoportokba, ún. szóruszokba tömörülnek. A spórák április-májusban érnek.
A laza, tőzeges, tápanyagban szegény talajt kedveli. Mindig sziklarepedésekben telepszik meg, szinte függőleges aljzaton. Bőségesen öntözzük 2-3 naponta. Nem bírja a szárazságot. Magas páratartalmat igényel, száraz helyen rendszeresen permetezzük a leveleit.
Fényigénye közepes, a félárnyékot kedveli. A növény spóravetéssel szaporítható.


Tartalmaz:→ kempferitrin, kempferol-diglikozid egyéb flavonoid
Gyógyhatása(i): népgyógyászatban köptető (expectorans).


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Kövi fodorka


A Wikimédia Commons tartalmaz Kövi fodorka témájú médiaállományokat.