Növények/K/Közönséges gyújtoványfű

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | K
(Növények/G/Gyújtoványfű szócikkből átirányítva)


A lap mérete: 2283 bájt

Növények

Közönséges gyújtoványfű


Közönséges gyújtoványfű
(Linaria vulgaris, Syn: )
Más neve(i): Gyújtoványfű
A közönséges gyújtoványfű a valódi kétszikűek közé tartozó görvélyfűfélék családjának egyik faja. Magyar nevét valószínűleg a virág gyertya lángjára emlékeztető alakjáról kapta.
Európa nagy része, útszegélyeken, törmelékes helyeken vasutak környékén, kőfejtőkben, szántóföldeken, erdei tisztásokon található. A mérsékelten üdétől a száraz, tápanyagban gazdag talajokon él.
Évelő 20–30 cm magas növény. Egyenesen felálló szára a tövénél elágazik. Levelei szálas-lándzsásak, alapjuk felé ék alakúan elkeskenyedők, 1–3 cm hosszúak, tömötten állnak. A szélük kissé lefelé begöngyölődött, színük szürkészöld.
Virágai tömött fürtben nyílnak júliustól szeptemberig. A virágzat tengelye és a virágok kocsányai többnyire mirigyesek. 5 csészelevelének háromszögletű cimpái vannak, ezek rövidebbek a virágkocsánynál.
A sziromlevelek 1–2 cm hosszúak, a kétajkú párta halványsárga, torka narancssárga. A sarkantyú valamivel rövidebb mint a párta, amely 4 porzólevelet zár magába. A magház felső állású, 2 termőlevélből alakul ki. Rovar és önmegporzású. Termése toktermés, 4-10 nagy foggal nyílik fel. Hangyák és a szél terjesztik szét a magokat.


Tartalmaz:→ Antirrhinin, phtosterin, parafin, linarin származékok, hangyasav. - A virágban zsíros-olaj.
Gyógyhatása(i): Külsőleg fekélyes sebekre, furunkulusra, pépes borogatásként-, belsőleg vízhajtóként alkalmazták. - Szem- és epeút gyulladásra, máj-, vese-, és lépbetegségekre, gyomorégésre, savtúltengésre, székrekedésre, aranyérre, prosztata megnagyobbodásra, éjjeli ágybavizelésre, vizelettartási gondokra alkalmazzák. - Bélféregűző és hashajtó hatása is elismert.
Magyar Wikipédia: Közönséges gyújtoványfű


A Wikimédia Commons tartalmaz Közönséges gyújtoványfű témájú médiaállományokat.