Növények/K/Közönséges aranyvessző
< Növények | K(Növények/A/Aranyvessző szócikkből átirányítva)
Jump to navigation
Jump to search
Allergén növények Dísznövény Dísznövények Ehető gombák Ehető növények Élvezeti növények Festőnövények Fűszerek
Gabonák Gyógynövények Növények gyógyhatása Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények
Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Parazita növények Zöldségfélék Védett növények Fajtalisták
Közönséges aranyvessző
- (Solidago virgaurea, Solidago virga-aurea)
- Más neve(i): aranyistáp, aranyos istáp, aranyos istápfű, aranyos ritkaréj, erdei aranyvessző, forrasztófű, gyűrűfű, mezei aranyosvessző, mezei veres gyűrűfű, veres gyűrűfű, ritkaréj, Szent Péter botja.
A közönséges aranyvessző az őszirózsafélék családjának őszirózsaformák alcsaládjába tartozó évelő növény.
- A nemzetség mindössze négy európai fajának egyike; az egyetlen olyan aranyvessző, amely a Kárpát-medence belső területein is honos. A legjobban hegyvidéken vagy homokos talajon terem erdőszéleken és vágásokban, tisztásokon, bokros helyeken. Enyhén mészkerülő. A Mátrában megtalálhatóak állományai.
- 60–100 cm magasra növő, felálló, rendszerint el nem ágazó, lágy szárú, gyökértörzses növény. Levelei a szár alsó részén tojásdadok, a felső részén keskenyebbek, lándzsásak. A gyengén aromás illatú, 0,5–1 cm átmérőjű, sárga virágfészkek bugában nőnek, júniustól szeptemberig virágzik; a termése kaszat.
- Ókori felhasználásáról kevés biztos adatunk van. Hieronymus Bocktól (1592) tudjuk, hogy Hieronimus Brunswieg szerint a régi germánok afféle csodanövénynek tartották. Termeszteni a gyógyhatásait felismerő arabok kezdték. Európában a középkortól használják a vese- és hólyagbántalmakra; a 15-16. században sebek kezelésére is. A magyar népi gyógyászatban nem kapott komolyabb szerepet, az olasz népi gyógyítók viszont több célra is alkalmazták főzetét.
- Gyógyszerkönyvekben szereplő drogja a virágos hajtás (Solidaginis virgaureae herba). Magyarországon a magas aranyvessző gyakoribb, ezt is gyűjtik, valamint a kanadai aranyvesszőt, e kettőnek virágos hajtását összefoglalva Solidaginis herba néven jegyzik a gyógyszerkönyvek.
- Hatóanyagai különféle flavonoidok, szaponinok, illóolaj, mely utóbbiból a gyökér tartalmaz a legtöbbet; továbbá cseranyagok, keserűanyagok, inulin. Az ország különböző területeiről gyűjtött drogok beltartalmi jellemzői igen különbözőek.
- Németországban a drog nagy része termesztett állományból származik.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Közönséges aranyvessző
