Növények/C/Csörgő kakascímer

A lap mérete: 1653 bájt

Növények

Csörgő kakascímer

Latin • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyógygombák • Gyógynövény • Növények gyógyhatása • Gyógyteák • Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék

A
B
C
D
E
F
G
H
I
J
K
L
M
N
O
Ö
P
R
S
Sz
T
U
Ü
V
W
X
Y
Z
Zs

Csörgő kakascímer

(Rhinanthus minor, Syn: )
Más neve(i): csörgőfazék, csörgőfű

A csörgő kakascímer az ajakosvirágúak rendjéhez tartozó vajvirágfélék családjába sorolt kakascímer nemzetség hét, Magyarországon is élő fajának egyike. Hazánk minden tájegységén gyakori, néhol tömegesen fordul elő. A németek kis csörgőfazéknak nevezik.

15–40 cm magasra növő, felálló szárú gyomnövény. Ágas szára kemény. Levelei keskeny lándzsásak, kopaszok. Sárga, mintegy 15 mm hosszú, felfújt kelyhű virágai egyesével ülnek a levelek hónaljában. A pártacső egyenes vagy majdnem egyenes, a sziromlevelek összeforrtak. A felső ajak fogai többnyire fehéresek. Száraz toktermésében zörgő magvai miatt csörgőfűnek is hívják. Egyéves. Félélősködő fakultatív gyökérparazita. Rinantin- (aukubin)-tartalma károsíthatja a lovak központi idegrendszerét. Szárítva mérgező hatását elveszti. Réteken, félszáraz gyepekben él a mészszegénytől a mészmentesig terjedő, valamelyest nyirkos talajokon. Májustól júliusig nyílik.