Növények/V/Vadgesztenye

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | V(Növények/B/Bokrétafa szócikkből átirányítva)
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 4212 bájt

Növények

Vadgesztenye

Vadgesztenyefa
HFH Horse Chestnut Tree.jpg
Termései és magjai
Vadgesztenye
(Aesculus hippocastanum, Syn:)
(Drog(ok):Hippocastani albi flos ~ Hippocastani rubri flos, Hippocastani folium,

Hippocastani cortex, Hippocastani semen ~ Castaneae equinae semen )

Más neve(i): bokrétafa, lógesztenye.

A vadgesztenye a szappanfavirágúak közé tartozó szappanfafélék családjának egyik legismertebb nemzetsége mintegy 15 fajjal. A nemzetség holarktikus – Észak-Amerikában több faja él, mint Európában. A fajok többsége a mediterrán éghajlatot kedveli, de némelyik (például a közönséges és a hússzínű vadgesztenye) a Kárpát-medencében is megél.

Az egyes fajok fák vagy bokrok. A fák koronája általában terebélyes. Átellenesen álló, ujjasan összetett, hosszú nyelű levelei 5–9 visszás tojásdad alakú, fűrészes élű levélkéből állnak. A levélkék válla elkeskenyedik, a csúcsuk hegyes. A levelek erezete élre futó, szárnyas.
Két-, illetve háromszínű virágaik nagy, felálló bugákba állnak össze. Termésük a gesztenye (Castanea) fajokéhoz hasonló, azokénál kevésbé tüskés, bőrszerű tok. A magvakon nagy köldökfolt látszik. Lombhullató. Homokos és agyagos talajokon is megél.
Magvait ősszel vagy tavasszal, lehetőleg előcsíráztatás után a szabadba vetik – köldökfolttal lefelé, barázdákba. A kertészeti változatokat tavasszal oltással vagy nyár elején szemzéssel közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum) alanyon szaporítják. A cserjés vadgesztenye (Aesculus parviflora) feltöltéses bujtással és gyökérdugványról is szaporítható. Park- és sorfának ültetik.
Aknázómoly levélkártevője ellen rendszeresen kell védekezni, hazai állományai emiatt veszélyben vannak. Áprilisban, májusban virágzik. A kérget tavasszal gyűjtik, aprítják (beszáradás 3:1), a leveleket virágzás végén és fénytől védve szárítják (beszáradás 6:1), a magvakat a termés felnyílásakor (beszáradás 2:1).


Hatóanyag


Tartalmaz: kb. 50% keményítőt tartalmazó magban 3-10% szaponin-glikozid (főleg escin-glikozidok, kb. 30-féle), flavonoidok, tannin, esculin és fraxin kumarinok, triterpének, szterolok. Kéregben főleg kumarin-glikozidok (esculin 0,7-7%, fraxin 1-2,6%), szaponin, catechin-tannin. Levélben és virágban flavonoidok, szterolok, tannin, kumarinok (esculin, scopolin, fraxin)


Gyógyhatása(i): A közönséges vadgesztenye az aranyér, a vénás és hajszálér-keringési elégtelenség, fényvédő esculint főleg a kéregből, a magból és a levélből vonják ki. - Kenőcsök, napolajok alkotórésze, kapillárisok falát erősíti. - A kéreg gyulladásos, aranyeres bántalmak enyhítésére szolgál. - Escintartalma miatt javítja a perifériás vérkeringést. - Külsőleg főleg kenőcsök formájában alkalmas visszérgyulladás, aranyeres bántalmak és visszeres ulcus cruris kezelésére ajánlott egyéb érerősítő növényekkel együtt, mint például a nagylevelű csodamogyoró, a kanadai aranygyökér és a szilvalevelű bangita. - A modern gyógyászatban felhasznált része a mag (korábban a kérgét és a levelét is használták, de ma már ez nem jellemző), amely nagy keményítőtartalma miatt takarmányként is használható.


Vadgesztenye elenjavallat:
-


Nyíl.gif Lásd még: Bővebben

Magyar Wikipédia: Vadgesztenye


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Vadgesztenye témájú médiaállományokat.