Növények/T/Termesztett alma

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | T
(Növények/A/Alma szócikkből átirányítva)
A lap mérete: 5175 bájt

Növények

Termesztett alma

habitusa
Almafa virága
A virágzó almafa
Érett Jonagold almák
Almamoly
Termesztett alma
(Malus domestica, Syn: Malus sylvestris)
Más neve(i): alma, almafa, termesztett alma, vagy nemes alma

Az alma egy gyümölcs, illetve az azt termő almafa a termesztett alma neve. Az almafa a rózsafélék családjába tartozik.

Az almafa termése gömbölyded, két végén bemélyedés található. A felső mélyedésből ered a rövid kocsány, ezzel csüng a fán. A másik mélyedés öt apró, elszáradt csészelevelet rejt.

Az alma viaszos héja a jóízű gyümölcshúst veszi körül. Ezen belül öt hártyás rekeszben ülnek a magvak. Az ilyen termést nevezzük almatermésnek.

Termesztése

  • konyhakertek

Hőmérsékletigénye

  • Általában: 15–33 °C – a kiegyenlített klímát kedveli
  • Évi középhőmérséklet: 9–10 °C
  • Vegetációs időben: 18–19 °C
    • −20 °C alatt fagykár

Csapadékigénye

600–800 mm, ebből 350–550 mm a tenyészidőszakban.

Talajigénye

  • pH-érték: 5,7–7,6
  • Humusztartalom: 1–2%

Kissé kiemelkedően sík, illetve kissé lejtős területeket kedveli.

Virág

Az almafa virágai is fogyaszthatók; a gyümölcsös édességek kiegészítői. Esetenként cianid elő-anyagokat tartalmazhatnak, ezért egyszerre csak keveset együnk belőlük.

Termés

Világszerte közkedvelt gyümölcs, frissen fogyasztható. Nyersen, kockákra vágva ideális salátákba, sütemények alapanyaga gyümölcslevesekhez, kompótnak főzve , de téli tárolásra aszalt gyümölcsnek, lekvárnak, de bor és pálinka is készülhet belőle.
Használható szószok készítéséhez és süteményekben is ízletes. Jellegzetes süteménye az almáspite, aminek a töltelékét fahéjjal fűszerezett almareszelék adja.
Pépesítve, akár több más gyümölccsel kombinálva kiváló bébiétel. Kipréselt leve a legtöbb gyümölcslé egyik legfőbb alkotóeleme, kissé fanyar, savanykás ízével ezekben mind dominál. Alkalmas bor és pálinka készítésére is. Vékony, lapos szeletekre vágva, majd kiszárítva almacsipsz (aszalvány) készíthető belőle, ami még szárazon is savanykás.

Már a rómaiak korában is 29 almafajtát tartottak számon, előszeretettel fogyasztották és bort is készítettek belőle.

Jellemzői

Tápértéke

Tartalmaz kalciumot, foszfort, vasat, magnéziumot, nátriumot, káliumot, nyomelemeket, valamint A-vitamint, B-komplex vitaminokat, és némi C-vitamint is, ami a héjban található meg a legnagyobb mennyiségben. A B-vitaminok nagyon jó hatással vannak az emésztésre, mivel serkentik, elősegítik a táplálék felszívódását.


Lásd még: Mit-mihez Gyümölcsfajták Tanácsok Kártevői

Magyar Wikipédia: Termesztett alma


A Wikimédia Commons tartalmaz Termesztett alma témájú médiaállományokat.

Források

  • Bruno P. Kremer: Fák: Őshonos és betelepített fafajok Európában. Budapest: M-Érték. 2006. = Természetkalauz, ISBN 963 7304 80 0 Korábbi kiadások: 1984, 1995  
  • Oleg Polunin (1981). Európa fái és bokrai. Gondolat kiadó. ISBN 963 280 947 5.