Szakácskönyv/Mit-mihez/L/Libapimpó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

Recept mérete: 1724 bájt

Szakácskönyv

Libapimpó

Zilverschoon plant Potentilla anserina.jpg
Libapimpó

Latin neve: (Potentilla anseria)

Népies nevei – Ezüstös, vagy fehérhátú fű, isten abroszkája, lúdpázsit, pimponya, pipifű, vad varádics, egérfű, létrafű, libavirág, lúdláb, pimponya.

Árterek, utak mentén, legelőkön termő, évelő növény. Nevét onnan kapta, hogy főleg libalegelőkön gyakori, és a libák nagyon kedvelik.

Drogja (Anserinae herba) ellagcsersavat, kvercitin flavont és kvercetin aglikont tartalmaz.

Gyűjtendő az egész virágos növény, vigyázva, hogy gyökeres rész ne kerüljön az áruba. Kerüljük az országutak szélén termő növények gyűjtését, mert nagyon porosak. Ha mégis innen gyűjtjük, feltétlenül mossuk meg a növényt. Padláson vékony rétegben terítsük szét, és szárítsuk addig, amíg a vastagabb szárrészek is könnyen törhetővé válnak.

Gyógyhatásai

Gyomorgörcs, hasmenés, bélhurut, epebaj, szívszorulás, epilepszia. Gyomor- és bélvérzés, vérhas, bélhurut, menstruációs zavarok elleni teakeverékek alkotórésze.
Epilepszia és ideges szívpanaszok gyógyítására is javallt. Jó garat- és szájöblítő szer.
Főzetét gyomor illetve bélvérzés, hasmenés, bélhurut, gyomorfekély és bélfekély ellen használják, illetve ülőfürdőt készítenek aranyér ellen.