Ugrás a tartalomhoz

Szakácskönyv/Mit-mihez/K/Kakaó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.

Recept mérete: 2325 bájt

Szakácskönyv

Kakaó

Kakaó

(csokoládé)

(Theobroma cacao, Syn: -)
Más neve(i): -


A spanyolok hozták be a kakaót Európába, és innen került tovább Afrikába, Ázsiába. A 16. században rendszerint porrá őrölt kakaóporból, ánizsból, szegfűszegből és fahéjból kevert kakaómasszát szállítottak hajókon Európába, ahol csokoládéitalt főztek belőle. Az első csokoládéfőző 1580-ban nyílt meg Spanyolországban. A forró csokoládé a 17. század közepén, a teával egy időben terjedt el Európában.
A kakaó fő hatóanyaga a teobromin, amiből 100 g csokoládé mintegy 100 mg-ot tartalmaz. Diuretikus (vízhajtó) hatású, akárcsak rokon vegyületei, a koffein és a teofillin. A hatás intenzitása koffein-teobromin-teofillin sorrendben nő. Az úgynevezett xanthin-származékok a központi idegrendszert is befolyásolják: serkentő, izgató hatásúak, emelik a vérnyomást. Itt a hatás intenzitási sorrendje éppen fordított: teofillin-teobromin-koffein.

A nyers kakaóbab összetétele:

(Hozzávetőleges mennyiségek) Kakaóvaj: 44-46%, fehérje: 11-14%, cellulóz: 9%, keményítő: 7-11%, csíra: 2%, természetes színezék: 4%, víz: 8%, ásványi anyag: 2,6%, teobromin: 1,2-1,5%, cukrok: 1%, koffein: 0,2%

Félkész termékek Kakaóvaj

A kakaóbabból vagy a kakaóbab részeiből nyert zsíranyag. Fontos tulajdonsága, hogy 30 °C-on kemény, 36,5 °C-on (testhőmérsékleten) viszont teljesen megolvad.

Kakaópor

Tisztított, hántolt és pörkölt kakaóbabból nyert por, aminek (szárazanyagra számítva) legalább 10% kakaóvajat kell tartalmaznia.

Gyógyhatása

Emésztést elősegítő, enyhe serkentő hatású, kellemes ízű ital. Tisztítja a tüdőben a hörgőutakat. A kakaóporból erősítő tápszereket is készítenek. A kakaóvajat hüvelygolyók, végbélkúpok készítésére is alkalmazzák. Kenőcsök készítésére, bevonószerként is használatos.


Ellenjavallat: Az arra érzékenyeknél gyomorégést okozhat!