Növények/F/Fekete bodza

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | F
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 5022 bájt

Növények

Fekete bodza

Fekete bodza
A fekete bodza termése
A fekete bodza virágzata
Fekete bodza
(Sambucus nigra, Syn: )
(Drog(ok):Sambuci flos, Sambuci fructus, v. bacca, Sambuci folium )
Más neve(i): festőbodza

A fekete bodza, a bodza nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Egész Európában előfordul. Gyakorisága annak köszönhető, hogy kitűnően alkalmazkodott az emberi beavatkozások peremein kialakuló másodlagos élőhelyek feltételeihez. Ma már csak találgathatjuk, mi is lehetett eredeti élőhelye: a Kárpát-medencében a degradált, nyirkos erdők és cserjések, a parlagok és útszélek növénye.

Kedveli a sok tápanyagot, főleg nitrogént tartalmazó talajokat, de gyengébb talajokon is megél a nyirkostól a mérsékelten száraz, a napfényestől a félárnyékosig változó viszonyok közt. Rendszeresen megtalálhatjuk az árokpartokon, útszéleken, az akácosokban, a bolygatott „romtalajokon”, az erdőszéleken és – mivel a szennyezett levegőt jól tűri – a városokban is.
Fontos ökológiai szerepe, hogy gyorsítja a szukcessziót: gyorsan bomló avarja és árnyaló hatása segíti a vegetáció felújulását. A fekete bodza a Kárpát medencében mindenhol előfordul, főleg az erdőkben.
3–10 m magasra megnövő terebélyes cserje vagy fa. Egyéves ágai zöldek, a többévesek szürke kérgűek, paraszemölcsösek.
A terebélyes bokor vesszői ívesen lehajlóak, a vesszőket eltörve láthatóvá válik lágy, fehér belük. Levelei sötétzöldek, az ágakon egymással szemben helyezkednek el, páratlanul szárnyasan összetettek, szélük fogazott. Virágai aprók, krémfehérek, jellegzetesen illatosak, a virágzat bogernyő. A termés fekete színű csonthéjas bogyó.
A fává növekvő példányok ritkák: hazánkban csak a legkedvezőbb termőhelyeken (hegylábi törmeléken, patakok mentén, mérsékelt klímájú, de napfényes helyeken, tápanyagdús talajon) fordulnak elő. A több méter magas bodzafák több évtizedesek; némelyik száz évnél is öregebb. Dugvánnyal és magról is könnyen szaporítható.


Tartalmaz: flos (virág): izzasztó glikozida, rutin, illóolaj→quercetin, nyálka, cukor, gyanta, cseranyag, kolin, emulzinenzim, szambunigrin kéksav glikozida fructus: gyümölcssavak, C-, C2-(I), és A- vitamin, cukor, 3% cseranyag, (illóolaj), antociánfesték, - folium (levél): cseranyag, gyanta, szambucin-alkaloida, szambunigrin kéksav, A provitamin
Gyógyhatása(i): flos (virág): teája meghűlésnél izzasztó, vizelethajtó, köhögéscsillapító, vértisztító, enyhe hashajtó. - fructus (gyümölcs): hurut ellen izzasztó, enyhe hashajtó és vizelethajtó. - folium (levél) tea: reumás bántalmak ellen, vizelethajtó, izzasztó, lázcsillapító
Felhasználjuk:A fekete bodza virágait cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, enyhén szénsavas üdítő ital kapható. - A frissen szedett virágokat palacsintatésztába mártva ki is süthető, illetve szörp is készíthető belőle. - Bogyói szederrel vagy almával vegyítve lekvár főzésére alkalmas. Leves is készíthető belőle. - A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító. - A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. - Helyenként pálinkát is főznek belőle – mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága.
Fontos tudni a gyűjtés során, hogy közeli mérgező rokona a gyalogbodza (S. ebulus), amely lágyszárú évelő, más habitusú, és virágai nem sárgásfehérek, hanem hófehérek, portokjuk pedig lila. Másik rokon faj a fürtös bodza (S. racemosa), amely kevéssé alkalmazkodóképes, virágzata sárgászöld, nem tányérszerű, bogyói korallpirosak, az ágak bélszövete nem fehér, hanem sárgásbarna. Enyhén mérgező


Fekete bodza ellenjavallat: A zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani, mert mérgezőek!


Nyíl.gif Lásd még: Mit-mihez Natúr gyógytea Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Fekete bodza


A Wikimédia Commons tartalmaz Fekete bodza témájú médiaállományokat.