Más neve(i): fekete eper, helytelen elnevezése:szeder
Az eperfa egyfelől az eperfafélék családjának nemzetségcsoportjába tartozó növénynemzetség, melybe mintegy 100 faj tartozik, másfelől két, e nemzetségbe tartozó, Magyarországon is gyakori fafaj hétköznapi elnevezése. Mindkét faj Európa legnagyobb részén elterjedt.
(Morus nigra, Syn: -) feltehetően Közép-Ázsiából származik.
Régebben mindkettő az egész országban, majd minden parasztháznál megtalálható volt, manapság (különösen városi környezetben, hulló termése miatt) kevésbé népszerű. Termése a faeper vagy eper. Az eperfát egyes vidékeken szederfaként ismerik, gyümölcsét pedig szedernek mondják, ami helytelen elnevezés.
Magasságához képest koronája szélesebb, törzse gyakran csavart, vagy ferde. Kérge sötét- vagy narancs-barna, friss hajtásai elszórtan paraszemölcsösek, megvágva tejnedvet eresztenek. A levél kevésbé változékony alakú, szíves vállú, széle szabálytalanul csipkézett, olykor kissé karéjos. A levéllemez felső oldala érdes tapintású, fonáka finoman pelyhes. A porzós barkák halványzöld színűek. A termés (az előző fajéhoz hasonlóan) áltermés, vagyis nem a magházból, hanem a kis fejecskevirágzat részeit képező virágtakaró-levelekből alakul ki. Színe éretten sötétbordó, majdnem fekete. Májusban virágzik.
Az amerikai fehér szövőlepke hernyói (is) nagyon szeretik, ez is oka volt annak, hogy az utak mentén teljesen felszámolták a fáit. Védekezés hiányában a kártevők, innen indulva a fekete bodzától a csonthéjasokig mindent elpusztítanak.
Nyersen fogyasztható, bár a leszedett gyümölcsöt néhány órán belül fel kell használni, mert hamar elveszíti friss zamatát. Befőttként, vagy mély hűtve tárolható, gyümölcslevek, mártás, lekvár, szörp, gyümölcsborkészítésre is alkalmas.