Más neve(i): bogáncssáfrány, parasztsáfrány, kerti pórsáfrány, magyar pirosító, magyar sáfrány, parasztok rokkája, pórsáfrány, szeklice, olajözön, saflor, szaflór, vadsáfrány.
A csöves virágokat (szirmok) teljes nyílás után szedik.
Magyarországon régen a valódi sáfrány pótlására használták, mivel a valódi sáfrány megfizethetetlenül drága volt (drágább, mint az arany).
Ma is használják, cukrászati készítmények, gyógyszerek, borok levesek, főzelékek, mártások, tészták, köretek (rizs), sütemények, krémek, salátaöntetek színezésére és fűszerezésére.
A gyógyszeripar is színezőanyagként használja.
Teája nyálkaoldó hatású, köhögés elleni szer.
Nyugat-Európában kaszaterméséből, részben étkezési célokra használják, részben pedig a gyógyászatban az érelmeszesedést megelőző és gyógyító szerként hasznosítják. Magja 14-20% zsíros olajat tartalmaz, amelyet régen világításra használtak.
