Ugrás a tartalomhoz

Növények/K/Kerti muskátli

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
A lap mérete: 1861 bájt

Növények

Kerti muskátli

Latin • Növények • Gyógynövények‎‎ • Növények listája • Allergén növények • Dísznövények‎ • Ehető növények • Élvezeti növények • Fák - Cserjék • Festőnövények • Fűszerek • Gabonák • Ehető gombák • Gyomnövények‎ • Gyümölcsök • Hiperakkumulátor növények • Húsevő növények‎ • Ipari növények • Kártevőriasztó növények • Légtisztító növények • Mérgező növények • Mézelő növények • Parazita növények‎ • Pszichoaktív növények • Zöldségfélék • Védett növények • Vízinövények • Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk • Tanácsok

Növények listája – Ábécé szerinti tartalomjegyzék


Kerti muskátli
(Pelargonium × hortorum, Syn: Rosebud Pelargonium)
Más neve(i): bimbós muskátli

A kerti muskátli a gólyaorrvirágúak rendjébe, ezen belül a gólyaorrfélék családjába tartozó termesztett hibridnövény, a sávoslevelű muskátli (Pelargonium zonale) és a (Pelargonium inquinans) keresztezéséből jött létre.

A kerti muskátli amint neve is mutatja kerti dísznövény. Tömzsi felépítésű, nagy méretű növény, melyen egyszerű vagy dupla virágok vannak.
A virágok sokféle színben kaphatók; lehetnek: vörösek, többféle rózsaszín árnyalatok és fehérek. Újabban narancssárga és sárga változatokat is kialakítottak.
Levelei gyakran illatosak.
A fajta kialakítása a 18. század vége felé kezdődött. Egyes dupla virágúak nem tudnak teljesen kinyílni, emiatt „bimbós muskátlinak” (Rosebud Pelargonium) nevezik.
Ezt a növényfajtát a futómuskátlival (Pelargonium peltatum) keresztezve, létrejön (Pelargonium × lateripes)
E muskátli virágának szirma kviszkálsavat tartalmaz. A kviszkálsav excitotoxikus (idegsejteket károsító) hatású. Kutatásokban az agy és a gerincvelő neuronjainak szelektív elpusztítására használják.


Lásd még: Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Kerti muskátli


A Wikimédia Commons tartalmaz Kerti muskátli témájú médiaállományokat.