Növények/K/Kerti muskátli
Ugrás a navigációhoz
Ugrás a kereséshez
Allergén növényekDísznövények Ehető növények Élvezeti növények Fák Festőnövények Fűszerek Gabonák Ehető gombák Gyógygombák Gyógynövény lista Gyógynövény terápiák Növények gyógyhatása Gyógyteák Illóolajok Zsíros olajok Gyomnövények Gyümölcsök Hiperakkumulátor növények Húsevő növények Ipari növények Légtisztító növények Mérgező növények Mézelő növények Parazita növények Pszichoaktív növények Zöldségfélék Védett növények Vízinövények Inváziós fajok • Fajtalisták • Mit-mihez használunk
Kerti muskátli
- (Pelargonium × hortorum, Syn:Rosebud Pelargonium)
- Más neve(i): bimbós muskátli
A kerti muskátli a gólyaorrvirágúak rendjébe, ezen belül a gólyaorrfélék családjába tartozó termesztett hibridnövény, a sávoslevelű muskátli (Pelargonium zonale) és a (Pelargonium inquinans) keresztezéséből jött létre.
- A kerti muskátli amint neve is mutatja kerti dísznövény. Tömzsi felépítésű, nagy méretű növény, melyen egyszerű vagy dupla virágok vannak.
- A virágok sokféle színben kaphatók; lehetnek: vörösek, többféle rózsaszín árnyalatok és fehérek. Újabban narancssárga és sárga változatokat is kialakítottak.
- Levelei gyakran illatosak.
- A fajta kialakítása a 18. század vége felé kezdődött. Egyes dupla virágúak nem tudnak teljesen kinyílni, emiatt „bimbós muskátlinak” (Rosebud Pelargonium) nevezik.
- Ezt a növényfajtát a futómuskátlival (Pelargonium peltatum) keresztezve, létrejön (Pelargonium × lateripes)
- E muskátli virágának szirma kviszkálsavat tartalmaz. A kviszkálsav excitotoxikus (idegsejteket károsító) hatású. Kutatásokban az agy és a gerincvelő neuronjainak szelektív elpusztítására használják.
Lásd még: Mit-mihez
- Magyar Wikipédia: Kerti muskátli
