Növények/C/Csipkebogyó

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | C
A lap mérete: 4597 bájt

Növények

Csipkebogyó

LatinNövények listájaAllergén növényekDísznövények‎ • Ehető növényekÉlvezeti növényekFákFestőnövényekFűszerekGabonákEhető gombákGyomnövények‎GyümölcsökHiperakkumulátor növényekHúsevő növények‎Ipari növényekKártevőriasztó növényekLégtisztító növényekMérgező növényekMézelő növényekParazita növények‎Pszichoaktív növényekZöldségfélék Védett növényekVízinövényekInváziós fajokFajtalistákMit-mihez használunkTanácsok

Csipkebogyó


Csipkebogyó
(Cynosbati pseudofructus (cum seminibus), Syn: )
Más neve(i): csipke, csitkenye, hecsedli, hecserli, hecse(m)pecs, seggvakaró, bicske.

A csipkebogyó a vadrózsa (Rosa canina) és a japán rózsa Rosa rugosa) gyógyhatású áltermése.


Tartalmaz:→ :A-, B1-, B2-, P- és K-vitamin található benne, de legfontosabb hatóanyaga a természetes C-vitamin.
A C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, szilárdítja a kötőszövetet, fokozza a szervezet védekezőképességét, ellenállását a fertőzésekkel, betegségekkel szemben. Megelőzésként segíti a csontok erősödését, szilárdságát és a csontképződést.


Gyűjtése

A csipkebogyó az első őszi fagyok idején érik be. A termés színe változó, a narancssárga színű még nem egészen érett, míg a sötét mélyvörös már puha húsú túlérett. Jóllehet a túlérett bogyó édes, C-vitamin-tartalmának nagy része ekkorra elvész.
A csipkebogyó tápértéke akkor a legmagasabb, ha leszedése után azonnal felhasználjuk. Csipkebogyótea készítéséhez a kocsánynál vágjuk le a termést, vágjuk félbe, majd távolítsuk el a magokat és a szőrös magbelet.

Felhasználása

A csipkebogyót (Cynosbati pseudofructus (cum seminibus)) gyógytea, gyümölcsbor, szörp, vagy csipkebogyó lekvár, mártás, leves készítésére használjuk. A csipkebogyóból hideg eljárással készített italok nagyon sok C-vitamint tartalmaznak, ezért a napi fogyasztásával a szervezet ellenálló képességét növelik. Alkalmas még saláták, gyümölcssaláták ízesítésére, vagy bólé készítésére. bort is készítenek belőle. A bogyót nem szabad forró vízben áztatni, mert a C-vitamin már 50 °C fok körül megsemmisül. A C-vitamin nagy mennyiségben egyes embereknél hasmenést okozhat.
A kiáztatott csipkebogyót tiszta forró vízzel forrázzuk le, így a hatóanyagok jelentős részét kivonhatjuk a bogyóból. Ez a forrázat alkalmas kőoldásra, az epekő és vesekő megelőzésére.
Magjából csipkebogyó olajat is készítenek, amely csökkenti a sebek hegesedés utáni nyomait, használják még Nap perzselte bőrre, a nátha miatt érzékennyé vált orrkörnyéknek, vagy az apró ráncok kezelésére. :Csökkenti a hajszálerek sérülékenységét, így késlelteti a bőr öregedését. A csipkebogyó magjának olaja azonban nem változtat a pattanásokon és a bőrhibákon sem. Felhasználják még más olajokkal keverve testápoló szerekhez (arcpakolás, szemránckrém stb.) Gyorsan avasodik, ezért csak frissen készítve használják, vagy tartósítószerrel áll el néhány napig. A bogyók a szedés utáni napon, vagy meleg, száraz helyen megszárítva hosszabb ideig (akár egy évig) is felhasználhatók maradnak.
Továbbá csipkebogyóból liszt is készíthető, amely ínséges időkben szükségeledelként szolgált, háborús körülmények között sokan házilag is kenyeret vagy pogácsát sütöttek belőle. Jelenleg a csipkebogyóliszt a reformkonyha egyik népszerű alapanyaga, fehérjét, szénhidrátokat, rostanyagokat és csekély mértékben sót is tartalmaz.

Kapcsolódó szócikkek


Ellenjavallat: Mellékhatása nincs

Lásd még: Gyógyhatása Mit-mihez

Magyar Wikipédia: Csipkebogyó


A Wikimédia Commons tartalmaz Csipkebogyó témájú médiaállományokat.