Növények/F/Fojtóbab

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | F
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3742 bájt

Növények

Fojtóbab

A virágzata
levelei
gyökere
Fojtóbab
(Pueraria montana var. chinensis Syn:syn.: Pueraria thomsonii)
Honos Kínában, Indiai-szubkontinensen, Indokínában, Malajziában.
(Pueraria montana var.lobata Syn:syn.: Pueraria lobata)
Honos Kínában, K-Ázsiában, Indokínában, Malajziában, Ausztráliában, DNy Csendes Óceániában.
Más neve(i): kudzu nyílgyökér, gegen

A fojtóbabok a hüvelyesek rendjébe, ezen belül a pillangósvirágúak családjába tartozó nemzetség.

A fojtóbabfajok előfordulási területe Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsia déli fele. Pakisztántól Japánig és Új-Guineáig sokfelé megtalálhatóak. Az ausztráliai Északi területen is őshonos ez a növénynemzetség. Ausztrália keleti felébe, Ázsia más térségeibe, Ukrajnába, Afrika nagy részére, valamint elszórtan az Amerikákba betelepítették eme növények némelyikét.

Ott ahol fák, sziklák vagy falak vannak a kudzu nyílgyökér magasra felkúszhat. Ha nem található efféle tárgy, akkor a talajon szélesen szétterül. Évelő növény gyökérzettel, indákkal és kötélszerű sötétbarna szárakkal, amelyek akár 20 méter hosszúra is megnőhetnek. Igen gyorsan nő, egy év alatt elérheti a 20 méteres hosszúságát; 30 méteres példányok is ismertek.
A heréhez (Trifolium) hasonlóan Levelei tőállásúak, hármasan összetettek. A levélkék oválisak és három nyúlványuk van. Úgy a szár, mint a levél alsó fele szőrözött. A leveleinek nitrogén megkötő tulajdonságai vannak, és a nitrogénben szegény talajokban a levelek biztosítják ennek az anyagnak a 95%-át. A fölös táplálékát nagy tárológyökerekbe raktározza el; ezek a gyökerek a növény tömegének akár a 40%-át is alkothatják.
A virágainak színezete vöröses-lila sárga foltozással. Édeskék borsóra (Pisum sativum) emlékeztető illatot áraszt. A virágai 20-25 milliméter szélesek és 20 centiméteres virágzatokba tömörülnek. Júliustól októberig virágzik. A hüvelytermése szőrös és 8 centiméter hosszú, benne 3 mag található. Habár magok által is szaporodhat, a kudzu nyílgyökér főleg mellékhajtások segítségével szaporodik.
Ez a növény a szubtrópusi és mérsékelt övi területeket, illetve éghajlatokat kedveli. Egyaránt megél az erős napfényben, és az árnyékban is. A szárazsághoz alkalmazkodott és fagyot is jól tűri. Habár a fagy elpusztítja a növény felső részét, az akár 1 méter hosszú tárológyökérből újból ki tud hajtani. Azokból a száraiból melyek a talajra érnek, újabb évelő gyökérrendszerek fejlődnek ki. A magvait az emlősök és a madarak terjesztik.


Felhasználható része(i): gyökér (Puerariae radix)

Hatóanyag

kb. 2% ösztrogén izoflavon-glikozid puerarin, daidzin (továbbá aglükonok: daidzein, genisztein, formonetin, biochanin-A), továbbá szaponin (oleanan-típusú kudzusapogenol A, B, C)
Gyógyhatása(i): vérnyomáscsökkentő (antihypertensiv), w:cardialis arrythmia és w:angina pectoris esetén, izomrelaxans, gyulladásgátló (antipyreticum), (antidysentericum).


Nyíl.gif Lásd még: Fojtóbab

Magyar Wikipédia: Fojtóbab


Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Fojtóbab témájú médiaállományokat.