Növények/E/Erdei madársóska

(Oxalis acetosella, Syn: -)
Más neve(i): apró fecskehere, háromlevelűfű, heresóska, kakukk kenyere, kakukklóhere, lóheresóska, madársásdi, nyúlkenyér, nyúlsóska, sósdi.

Az erdei madársóska, a madársóska-virágúak rendjében a névadó madársóska nemzetség egyik, a Kárpát-medencében is elterjedt faja. Magyarul (és franciául) népiesen allelujafűnek is hívják. Az erdei madársóska Eurázsia egész északi részén elterjedt. Magyarországon ez az egyetlen őshonos madársóskaféle, de gyakori faj az erdőkben.

Szár föld alatti, kúszó; a föld fölé emelkedő levélzet 8–15 cm magas. Csak tőlevelei vannak, ezek három, szív alakú, széles, ékvállú levélkéből összetettek. Fehér, illetve halvány rózsaszínű, pirosan erezett virágai magánosan nőnek a tőálló kocsányon, a porzók tövükön gyűrűszerűen összenőttek. Termése tok.

Mészkerülő; tipikusan az erdei fenyvesek és lucfenyvesek, a gyertyán- és bükkelegyes erdők aljnövényzetében nő. Szőnyegszerűen terül el, akár 1800 méter magasságban is megél.[1]

A levelek „alvó állásban” a levélszárnyakhoz hasonlóan összecsukódnak.[1] A közvetlen fény is hasonló, „nappali alvást” eredményez, ugyanis kifejezett árnyéknövény, ami teljes asszimilációs teljesítményét a napvilág egytizedénél éri el.

Április–októberben (főként májusban) virágzik. Nyáron másodszor is virágzik, több szirom nélküli virágot hoz létre, melyből ovális, ötszögletű termés fejlődik. Toktermése kirepíti a magokat, amikor felhasad.

Felhasználható része(i): Levelei

Gyógyhatása(i): Levelei ehetőek, kellemesen savanyú ízűek, sok C-vitamint tartalmaznak, frissítő, vízhajtó hatásúak, csökkentik a gyomorégést. Teáját sárgaság, bőrkiütések, vesegyulladás vagy féregűzés esetén melegen, míg gyomorégés, májbetegségek és emésztési zavarok esetén hidegen alkalmazhatjuk, akár kúra szerűen is.