Növények/F/Fejes káposzta

A Wikikönyvekből, a szabad elektronikus könyvtárból.
< Növények‎ | F
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
A lap mérete: 3766 bájt

Növények

Fejes káposzta

Fejes káposzta
Brassicales - Brassica oleracea convar. capitata var. alba 2.jpg
Káposzta (nyers)
Tápanyagtartalom 100 g-ban
Energia 20 kcal   100 kJ
Szénhidrátok     5,8 g
- Cukrok  3,2 g
- Rost  2,5 g  
Zsír0,1 g
Fehérje 1,28 g
B1-vitamin  0,061 mg  5%
B2-vitamin  0,040 mg  3%
B3-vitamin  0,234 mg  2%
B5-vitamin  0,212 mg 4%
B6-vitamin  0,124 mg10%
B9-vitamin  53 μg 13%
C-vitamin  36,6 mg61%
Kalcium  40 mg4%
Vas  0,47 mg4%
Magnézium  12 mg3% 
Foszfor  26 mg4%
Kálium  170 mg  4%
Cink  0,18 mg2%
A százalékos értékek az amerikai felnőtt
javasolt napi mennyiségre (RDA) vonatkoznak.
Forrás: USDA tápanyag adatbázis
Fejes káposzta
(Brassica oleracea convar. capitata var. alba, Syn: -)
Más neve(i): édes káposzta


A fejes káposzta a vadkáposzta (Brassica oleracea) egy termesztett változata. Szinte egész évben fogyasztható. A káposzta több mint 4000 éve áll termesztésben.
C-vitamin-tartalma 40–50 mg/100 g. A télre eltett savanyított káposzta nyersen fogyasztva szinte a teljes C-vitamin-tartalmát megőrzi, miként a B1- és B2-vitamint is, ezért nagyon fontos vitaminforrásunk. Az első évben növeszti az ehető fejet, a másodikban (ha nem takarították be) pedig a becőtermést a magokkal, amikről szaporítható.
A tenyészidő hossza szerint négy típusát különböztetjük meg:
  • a rövid tenyészidejű (55–70 nap) fajtákat korai, friss fogyasztásra termesztik;
  • a közepes tenyészidejű (70–120 nap) nyári fajtákat szintén friss fogyasztásra termesztik;
  • az őszi és téli fajtákat ipari feldolgozásra és téli tárolásra;
  • az áttelelő fajtákat ősszel ültetik ki és tavasszal takarítják be.
A káposztatermelés hagyományait bemutató egyik legnagyobb magyarországi rendezvény a Demecseri Káposztás Napok (szeptember 26-28).
A hideget jól tűri, de a −4 °C alatti hőmérsékletet csak az úgynevezett áttelelő fajták viselik el. Az árnyékot, félárnyékot nem tűri. A hibrid fajtákat öntözni kell. Nagy termést csak tápanyagdús talajon hoz.
A káposzta jól megművelt földet, sok nedvességet kedvelő növény. Magját tavasszal melegágyba vetik, majd a palántákat nedves, tápanyaggal dúsított talajba ültetik. Az első nyáron fejlődik ki a gyökér és a leveles szár (a káposztafej).
A levelek rövid, vaskos szárból erednek, amelyet torzsának nevezünk. A levelek és a torzsa sok tápanyagot raktároznak. Ha nem takarítják be, a második nyáron hosszú szárat hajt (kétéves növény), amelyen virágok, a virágokból száraz - éretten kétfelé nyíló - becőtermés, s benne a magok fejlődnek.
Egész évben tárolható, felhasználható, finom és változatos ételek készíthetők belőle. Nyersen, főzve, tartósítva, savanyítva egyaránt ízletes. Enyhe zamatával és ropogós állagával egyike a legfinomabb zöldségeknek. A korai káposztafejeknek fényes és szorosan tapadó leveleik vannak.
A gyalult káposztából sóval és fűszerekkel (tormával, babérlevéllel, kaporral) érlelik a savanyú káposztát. Az érlelés alatt a káposzta bő levet ereszt, cukortartalma tejsavvá alakul át, ez adja jellegzetes ízét. Saját levében hónapokig is eláll a hűtőszekrényben. Nagyon magas a C-vitamin tartalma.



Sideways Arrow Icon.svg Lásd még: Betegségei és kártevői Mit-mihez Tanácsok, tippek

Magyar Wikipédia: Fejes káposzta


A Wikimédia Commons tartalmaz Fejes káposzta témájú médiaállományokat.