A csattanó maszlag a burgonyafélék családjába tartozó növényfaj. Közép-amerikai származású gyomnövény, de szinte az egész világ melegebb vidékein elterjedt, nitrogén dús talajok gyomos társulásaiban. Nemzetségének egyetlen magyarországi képviselője. Manapság dísznövényként is tartják, akár cserépben is, gyakran közintézmények bejáratát díszíti.
Terebélyes növény. Levelei oválisak, öblösen fogazottak. Virága 2,5–4 cm hosszú, tölcsér formájú, fehér színű hegyes pártacimpákkal. Toktermése 4 kopáccsal nyílik, felálló, erősen tüskés. Apró (3–4 mm hosszú, 2 mm széles), vese alakú magvai sötétszürkések/feketék.
T4-es gyomnövény, tehát a téli fagyokra érzékeny, a hideg időszakot mag formájában vészeli át és csak tavasz végén, 20-30 °C körüli hőmérsékleten csírázik. Nyár végére, ősz elejére hoz magot.
Hatóanyagai
Hatóanyagai tropánalkaloidok, köztük a hioszciamin és az atropin, továbbá szkopolamin, vitanolidok, hidroxi-kumarinok, flavonoidok.
Gyógyhatása(i): Erősen mérgező. A gyógyászati, illetve halálos adag között sokszor alig van különbség; gyermekek számára akár 15 szem mag elfogyasztása is halálos lehet. - Emiatt napjainkban az orvostudomány a leveleiből és terméseiből készült kivonatokat alig használja, csak pár alkalmazása maradt, például a Parkinson-kór, köhögés és asztma ellenszereként. - Régóta ismert hallucinogén hatása miatt kábítószerként is használják (főleg tapasztalatlan, kockázatkereső fiatalok), azonban ez többnyire egy 4-24 óráig tartó, öntudatlan, delíriumszerű kellemetlen állapotot okoz, amely sok esetben kórházban végződik. A kipróbálók többsége soha többé nem fogyaszt belőle, mivel élvezeti értéke csekély (az élmény gyakran kellemetlen), és emellett nagy a halálos túladagolás veszélye.
A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben két formája hivalos:
Lásd még: Csattanó maszlag
