A keleti platán a próteavirágúak rendjébe, ezen belül a platánfélék családjába tartozó faj.
Nagy, lombhullató faj, mely 30 méteresre vagy ennél magasabbra is megnőhet. Koronája hatalmasra kiszélesedik.[2] Az ujjas levelei juharszerűek. Kérge általában hámló és sima, de vannak olyan példányok is, melyeknek a kérge vastag és durva tapintású. Virágai és termései 2-6 darabból álló fürtöket alkotnak. A termést tüskék védik. A magoknak „ejtőernyőjük” van.
A szabad természetben megjelenése igen változatos; ehhez hozzájárul kereszteződése más platánfajokkal; a leggyakoribb hibrid tudományos neve: Platanus × hispanica. A közönséges platán a keleti platán és az Észak-Amerikából származó nyugati platán (Platanus occidentialis) hibridje.
Természetes élőhelye a folyók környéke, ahol területét az éger- (Alnus), a fűz- (Salix) és a nyárfa (Populus) fajokkal osztja meg. A vizektől távolabb, a szárazabb talajokon is megél. Hosszú életű; a legöregebb példányok Kosz szigetén és a Boszporusz közelében körülbelül kétezer évesek. A mérsékelt övben érzi jól magát; a meleg nyári napokat kedveli.
Mivel levelei szélesek és lombkoronája hatalmasra is megnő, igen kedvelt a parkokban, ahol árnyékot tart. Fájából bútort gyártanak.