A hajnalka a burgonyavirágúak rendjébe és a szulákfélék családjába tartozó nemzetség. A nemzetségbe 641 faj és 1 hibrid tartozik.
A hajnalkafajok eredeti előfordulási területe minden trópusi és szubtrópusi területet, valamint számos mérsékelt övi térséget is magába foglal. Az amerikai szuperkontinensen Kanada keleti felétől és az USA keleti kétharmadától kezdve, Közép-Amerikán és a Karib-térségen keresztül, Dél-Amerikáig - azon belül pedig Észak-Chiléig és Észak-Argentínáig találhatók meg. Észak-Amerikában más térségekbe, főleg a partok mentére betelepítették e növénynemzetség egyes fajait.
Európában, csak a Földközi-tenger térségében őshonosak, azonban e kontinens más, északibb országaiba is betelepítették. Afrikában, csak Burkina Fasóból és Nyugat-Szaharából hiányzanak. Irakon, az Egyesült Arab Emírségeken és Ománon kívül az egész Arab-félszigeten, Dél-Ázsiában és Délkelet-Ázsiában mindenhol fellelhetők; azonban az utóbbi országba betelepítették, úgyszintén több közép-ázsiai térségben, Kína és Kelet-Ázsia egyes részeiben is meghonosították. Japánban, valamint az Ázsia és Ausztrália között elterülő szigetvilágokban számos hajnalkafaj őshonos. Eredeti előfordulási területük többek között Ausztrália és Új-Zéland is.
Az idetartozó növények lehetnek egyévesek, kétévesek vagy akár évelők; elfásultak vagy lágy szárúak. Leveleik mindig levélnyeleken ülnek, azonban méretük és alakjuk fajtól függően igen változatos. A virágaik a sövényszulákéra emlékeztetnek, azonban fajtól függően igen változatos színűek lehetnek.
.jpg)
Lásd még: Kék hajnalka Kerti hajnalka Japán hajnalka
