A páfrányfenyőlevelek flavonoidokat (kvercetint, kempferolt) és terpenoidokat tartalmaznak. A terpenoidokat a ginkgolidok (diterpén-laktonok) és a bilobalidok (szeszkviterpén) képviselik. A levélben ginkgolsav található, ennek allergizáló és toxikus hatásai is lehetnek, ezért nem ajánlott teát főzni belőle. A levélből készült kivonata ginkgolsavat nem tartalmaz.
A páfrányfenyő levelét (Ginkgo folium) használják fel gyógyászati célokra. Levele tavasztól őszig szedhető.
Gyógyhatása
Szívroham, emlékezőképesség és reakcióidő, szívinfarktus, impotencia, foltok az ideghártyán, idült fülcsengés, krónikus szédülés, asztma.
A levéltea megnöveli a vér mennyiségét az agyban és segíti a szívrohamból történő felépülést. A megnőtt vérmennyiség jótékonyan hat a rövid távú emlékezőképességre és a reakcióidőt is lerövidíti.
Csökkenti az infarktus előidéző vérrögök képződését.
A vizsgálatok kimutatták, hogy a páfrányfenyőben lévő flavonoidok hatása miatt jó értágító, biztosítják a bőr és az izmok jó vérellátását, és fokozzák az anyagcserét. Kiváló antioxidáns tulajdonságú, és javítja az agyi vérellátást is. A kivonat javítja a koncentrálókészséget, szellemi teljesítőképességet.